Főoldal Archívum1995-08 Visszafejlődik-e a település? Beszélgetés Sípos Bélával, a Kishegyesi Helyi Közösség titkárával

Visszafejlődik-e a település? Beszélgetés Sípos Bélával, a Kishegyesi Helyi Közösség titkárával

írta: Szó-Beszéd Adminisztrátor
0 hozzászólás 65 megtekintés

Figyelem!
A következő bejegyzés a Szó-Beszéd nyomtatott kiadásából származik, így annak tartalma esetlegesen elavultnak tekinthető. A Digitális Archiválási projektünk során végrehajtjuk a fellelhető összes Szó-Beszéd kiadás digitalizálását és közreadását további felhasználás céljából. A alábbi cikk nyomtatásban a Szó-Beszéd 1995. augusztusi számában jelent meg.

 

Óriási fejlődést ért meg a falu az utóbbi évtizedekben, amióta létezik a helyi járulék. Jelentős közművek épültek, szinte megújult az egész település. Ezt az önjárulékot szavazással, ötéves időszakokra vezették be, meghatározott programokra, melyeket a polgárok véleménye alapján alakítottak. Úgy tűnt, ezzel a módszerrel a falufejlesztés távlatosan biztosított, amikor közbejött a háború és áthúzta a számításokat. A hatalmas infláció, a keresetek rendszertelen kifizetése megbénította a helyi közösségeket. Több helyen teljesen megszűnt a járulék intézménye, s könyörtelen visszafejlődés volt tapasztalható.

Kishegyesen hogyan vészelték át ezt a kritikus időszakot? -kérdeztük Sípos Bélától, a Helyi Közösség titkárától.

Nálunk a három százalékos helyi járulékot a polgárok legutóbb 1991-ben fogadták el, 1995. december 31-ig. Fennállásunk óta ez volt a legnehezebb időszak. Rendkívüli erőfeszítéssel és megfontolt gazdálkodással sikerült létesítményeinket fenntartani, a karbantartást megoldani. Ez a közvilágításra, a trafóállomások javítására, a biztosítékok, fényérzékeny kapcsolók, fojtótekercsek és higanyégők beszerzésére vonatkozik. A fizetőképtelenség miatt más településeken még a közvilágítást is kikapcsolták. Nálunk szerencsére erre nem került sor, mert az áramfogyasztást rendszeresen fizettük.

Sok helyen felfüggesztették ezt az intézményt, mert nem volt pénz a működésre. Vagy más oka is volt ennek?

Persze, hogy volt. De ez nem ránk tartozik. Időközben azonban bebizonyosodott, hogy a központosított költségvetési pénzelés egyenlő a visszafejlődéssel, így ezek a helyi közösségek is újra létjogosulást nyertek. De ez néhány év kiesést jelentett. Szerencsére nálunk nem ebben a kritikus időszakban járt le a megszavazott járulék. Úgy ahogy tudtuk fizetni kommunális dolgozóinkat, ingatlanjaink költségeit, a közterületek és a szeméttelep karbantartását, valamint a tulajdonunkban lévő épületek fenntartását.

Történt-e beruházás?

Sípos Béla a kishegyesi helyi közösség titkára – 1995

Nagyobb horderejű beruházásra, mint amilyenek a korábbi terv-időszakokban voltak, gondolni sem mertünk. A fejlesztési tervből azokat a pontokat helyeztük előtérbe, melyekre az anyagiak futották. Átjárókat hidakat javítottunk, néhány utcában betonjárda készült. Most egy ravatalozó építését tervezzük a nyugati temetőben. Részben a helyi járulékból, részben az Oktatásügyi Minisztérium pénzén szeretnénk visszaállítani eredeti állapotába a központban levő régi iskolaépületet, de a templom mögötti, régi iskolaépület nagyjavítását is el kell végezni, mert itt a kis sportok központját szándékozzuk kialakítani.

Az épületben öltözőket kapnának a kézilabdázó fiúk és lányok, de itt biztosítanánk otthont az asztaliteniszezőknek és a testépítőknek is. Az udvarban, közvetlenül a kézilabdapálya szomszédságában, tenisz-, hálólabda- és kosárlabdapályákat létesítenénk. Ezenkívül biztosítanánk a feltételeket az általános iskolásoknak a tornaórák megtartására.

Mikor kezdik ezeket a munkákat?

Nagy részét már meg is kezdtük, hiszen a most lejáró programban szerepeltek, csakúgy, mint a nyugdíjas otthon kiépítése, ami szerencsére teljes egészében el is készült. Az említettek is csak azért akadtak meg, mert a tervezett bevételeinknek kis hányadát tudtuk megvalósítani. Például 1992-ben és 93-ban azt is eredménynek könyvelhettük el, hogy nem borult sötétség településünkre. így ebben az időszakban szerény eszközeink jó részét a szociális gondok enyhítésére fordítottuk.

Milyen elképzelések vannak az újabb helyi járulékról?

Kommunális és településfejlesztési bizottságunk már néhányszor tárgyalt a helyi járulék felhasználásáról az 1996. január 1-je és 2000. december 31-e közötti időszakban. Globális tervek már vannak. Részletes programot szeptember folyamán terjesztenek a Helyi Közösség igazgató szervei elé. Képviselő-testületünk által elfogadott, végleges tervet októberben és novemberben nyilvános vitára bocsátjuk.

Mit tartalmaz ez az új fejlesztési terv?

Talán még korai erről nyilatkozni, de véleményem szerint, az eddig taglalt problémakörök szerepelnek majd a végleges anyagban. Az említetteken kívül, tervünkbe be kell iktatni településünk legégetőbb problémájának a megoldását, ez pedig az egészséges ivóvízzel való ellátás. Ugyanis a jelen pillanatban üzemelő 12 mikro-vízközösség nem tudja falunknak hosszú ideig a rendes vízellátást biztosítani. Véleményem szerint sürgősen hozzá kell látni a vízhálózat központosításához, egy megfelelő fővezeték kiépítéséhez és legalább két nagy kapacitású és megfelelő mélységű kút fúrásához. Lehet, hogy acélkitűzések elvégzésére kevés lesz az öt év, ezért személyesen javasolni fogom, hogy a helyi járulék bevezetését ezzel a megindokolással most tíz évre írjuk ki. Erre törvény adta lehetőség van, s tudomásom szerint, éltek is vele több helyen, különösen az utóbbi időben, amikor rövid távra nagyon nehéz tervezni, főleg közműveket.

Valamikor ezt a pénzforrást helyi hozzájárulásnak hívták. Tehát a polgárok önkéntesen hozzájárultak egy tőkéhez céljaik gyorsabb megvalósítása érdekében. Most más forrás nem létezik?

Létezik még ilyesmi, de nem ez a zöme a pénznek. Helyi Közösségünk a befolyó eszközök mellé a községi költségvetésből is kap pénzt meghatározott célokra, elsősorban kommunális tevékenységre és fejlesztésre.

A múltban sokat lendítettek a falun a helybeli vállalatok, munkaszervezetek. Tekintettel a mostani lesújtó helyzetükre, számíthatnak-e támogatásukra?

Mindenképpen. Még a legkilátástalanabb helyzetben sem hagytak cserben bennünket. Nagyon remélem, hogy gazdasági munkaszervezeteink a közeljövőben talpra állnak és továbbra is segítenek bennünket a kissé talán merész, de teljes mértékben a közérdekeket szolgáló terveink megvalósításában – mondta bizakodó arccal Sipos Béla titkár.

V.R.

0 hozzászólás
0

Még ez is érdekelheti