Főoldal Archívum2007-11 A magyarok nem kellenek rendőrnek?

A magyarok nem kellenek rendőrnek?

írta: Szó-Beszéd Adminisztrátor
0 hozzászólás 51 megtekintés

Figyelem!
A következő bejegyzés a Szó-Beszéd nyomtatott kiadásából származik, így annak tartalma esetlegesen elavultnak tekinthető. A Digitális Archiválási projektünk során végrehajtjuk a fellelhető összes Szó-Beszéd kiadás digitalizálását és közreadását további felhasználás céljából. A alábbi cikk nyomtatásban a Szó-Beszéd 2007. novemberi számában jelent meg.

A nyár végén a belügyminisztérium pályázatot írt ki olyan négyéves középiskolát végzett fiatalok felvételére, akiket másfél év alatt rendőrré képeznek a kamenicai iskolában. A kishegyesi községből tíz fiatal jelentkezett, mindhárom településről, és a fiúk fele magyar volt, vagy anyanyelvi szinten beszélte ezt a nyelvet. Hivatalos eredmény még nem érkezett, de a második körbe már csak négy, nem magyar jelentkezőt hívtak meg, ez pedig azt jelenti, hogy a minisztérium számára egyetlen magyar sem felelt meg.

– Amikor értesültünk a pályázatról, fontosnak tartottuk, hogy a fiatalok mellé álljunk, ezért támogató levelet írtam a minisztériumnak, a kamenicai iskolának, a körzeti és a helyi rendőrparancsnoknak, rámutatva, hogy számunkra rendkívül fontos, hogy a helyi rendőrség összetétele tükrözze a község nemzeti összetételét, és helyben olyan fiatalok teljesítsenek szolgálatot, akik ismerik a nyelvet is és az embereket is. Hivatalos jelentést természetesen nem kaptunk, és nem is akar senki sem nyilatkozni a kérdés kapcsán, de tény, hogy a második fordulóba került négy jelölt közül egy sem magyar, és ez nem lehet a véletlen műve – mondta Szügyi István polgármester.

Ifj. Juhász Bálint ifjúsági- és sport-felelős szerint ez a viselkedés annál is furcsább, mert a rendőrség reformját az EBESZ hathatósan támogatja, s a pályázatban egyebek között az is állt, hogy elsősorban kisebbségiekre és nőkre számítanak.

– Nyilván ezért is hívták fel a fiatalok figyelmét a kisebbségek nyelvén is. A jelentkezők igen nagyot csalódtak, és aligha fognak még egyszer jelentkezni. Ha tehát a közeljövőben ismét megjelenne egy hasonló pályázat, a magyarok közül aligha lenne olyan, aki pályázna, s akkor természetesen majd azt fogják mondani, hogy senki sem akar jelentkezni. Szerintem az a tény, hogy Kishegyesen a rendőrségnek csak egy elenyésző százaléka beszéli a lakosság nyelvét, nagyon megnehezíti a munkájukat, egyszerűen nem tudnak kapcsolatot tartani a lakossággal – hangsúlyozta ifj. Juhász Bálint.

Pál Károly, a képviselő-testület elnöke úgy véli, hogy ez a példa ékesen bizonyítja, hogy a rendőrségben még egyáltalán nem történt meg a rendszerváltás.

– Ez gyakorlatilag azt fogja jelenteni, hogy tovább romlik majd a nemzetiségi arány a rendőrségben. A kishegyesi rendőrállomáson már több mint egy éve nincs magyarul beszélő alkalmazott a tolóablak szolgálatnál. Ezt azzal magyarázzák, hogy nincs lehetőségük új hivatalnokok felvételére a régiek helyére, ugyanakkor ezen a helyen egy koszovói származású rendőr teljesített szolgálatot hosszabb időn keresztül. Most, amikor sok szó esik ismét a hivatásos hadsereg létrehozásáról, a magyarok szintén úgy járnak majd, mint a rendőrséggel?

Az ott uralkodó állapotokat jelzi az is, hogy a toloncegyezmény életbe lépése előtt is és utána is a rendőrök járták a falvakat azzal a céllal, hogy összeírják az üres házakat. Hazudtak, amikor azt állították, hogy csak ismerkedni akarnak a lakossággal és a környezettel, valójában ez a megfélemlítés és a bizonytalanságkeltés eszköze volt a lakosság körében. A képviselő-testület többségében azon a véleményen van, hogy szembe kell szállni az esetleges újabb szervezett betelepítéssel – mondta Pál Károly

P.I.

0 hozzászólás
0

Még ez is érdekelheti