Főoldal Civil életPetőfi Sándor Művelődési Egyesület „Megbibirtyölöm, avagy űjjé babám a hasamra"

„Megbibirtyölöm, avagy űjjé babám a hasamra"

írta: Patyerek Réka
64 views

„Megbibirtyölöm, avagy űjjé babám a hasamra!”

 Az Anna-napok keretén belül a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Rizgetős tánccsoportja és a Fokos zenekar Megbibirtyölöm, avagy űjjé babám a hasamra címen táncszínházi előadást mutattak be július 31-én. A bemutatót a színvonalas előadásmód, a látványos megoldások, a frappáns zenei betétek,  a kacagó közönség és  az ováció jellemezte.A darabnak Burány Béla vajdasági orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjának rendhagyó gyűjteménye (Mé piros a gólya csőre? – amely a magyar nép pajzán történeteiről szól) adta meg a tematikáját.

Patyerek Csaba az előadás társrendezője és koreográfusa elmondta, hogy egy derűs és egyben tréfás hangvételű műsort szeretett volna készíteni, ami mellett az is szempont volt, hogy hazai, vajdasági gyűjtésekből dolgozzanak. Burány Bélának ezt a kötetét többen feldolgozták már, de amitől a kishegyesi átdolgozás más, mint a többi, az a táncos elemekkel és népdalokkal vegyített színes előadásmód.

A történet alapjául a Fehér ló fia című mese szolgált. A fókuszpontban egy elátkozott királylány fia áll, kinek viszontagságait követhetjük nyomon az előadás folyamán. Célja, az anyját sújtó átok megtörése. Vándorlása során megismerkedik a szerelemmel és számos próbát kell kiállnia. Útja során a nézőt eljuttatja a sötét rengetegen át, a furcsa királyságokon keresztül, egészen a pokol legmélyebb bugyráig. A remek színpadi megjelenítéseknek (az árnyjátékok, vagy a zenei betétek, a narrátor élvezetes előadásmódja) köszönhetően, a néző valóban érezheti a vajúdó asszony gyötrelmeit, láthatja ahogy megelevenednek a sötét erdő fái, együtt mulathat a bárgyú, a vidám és az erős királyi udvarok népével.

A műsort követően Patyerek Csaba elmondta, hogy a közönség szórakoztatásán túl, az is céljuk volt, hogy közelebb hozzák a közönséghez a magyar néptáncot és népzenét. Csaba, a Rizgetős táncegyüttes művészeti vezetője, koreográfusa elárult néhány információt:

  – Mik voltak a tapasztalatok a műsor készítése közben, milyen pozitívumokat emelnél ki?


Úgy gondolom, hogy magát az előkészületeket a produkcióban résztvevők közül mindenki élvezte, mert egy egészen más munkafolyamatot, munkamenetet igényelt, mint amihez eddig hozzászoktunk. Érdekes volt más szemszögből megközelíteni egy előadást. Örültünk, hogy rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk a műsorral kapcsolatban, illetve, hogy az előadás mindenkit megmozgatott az együttesből, mindenkinek volt valami dolga. Ez a féléves munka nagyon összekovácsolta az együttest. A műsorban számos szakember és vendégtáncos is részt vett.

  -Milyen volt a munka a rendezőtárssal, a zenekarral, a technikai szakemberekkel, a vendég táncosokkal?

Molnár Róberttel, az újvidéki színház egykori színészével közösen álmodtuk meg ezt a produkciót. Az ő munkája nélkülözhetetlen volt abból a szempontból, hogy tökéletesen tudjuk színpadra vinni a színházi elemeket, megjelenítéseket. Dolgoztunk már együtt, akkor is jól tudtunk együttműködni, és ez most sem volt másképp. A Fokos zenekarral már évek óta együtt dolgozunk. Fiatal zenekarról van szó, akik rendkívül lelkesek a munkájukban és magas színvonalon űzik azt. Majoros Róbert, az újvidéki színház fény és hangmestere, illetve a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület önkéntes fény és hangtechnikusai (Utasi Szabolcs, Kókai Zsolt) voltak azok, akik közreműködtek a produkcióban. Vendégtáncosokat olyan együttesekből hívtunk, akiket ismerünk, természetesen ismerjük az eddigi munkásságukat. Ők is szívesen jöttek. Nekik is egy újfajta kihívás és lehetőség volt ez az előadás.

  -Milyen nehézségek merültek fel a műsor készítése során?


Az időt és az egyeztetéseket emelném ki. Sokan vidékiek, akik más együttesekben is táncolnak, illetve a Rizgetős Táncegyüttes tagjai közül is sokan máshol dolgoznak, tanulnak. A zenekarnak is előre lefoglalt időpontjaik voltak. Velük mindig egyeztetni kellett, így a hétvégi próbákra tudtunk legfőképp szorítkozni, de egy ekkora volumenű műsorhoz sok idő kell.

  -Miben segíti az ilyen „kihívás” az együttes munkáját a későbbiekben?


Úgy gondolom, hogy az autentikus néptánc mellett nyitni kell újabb dolgokra is. Annak ellenére, hogy amatőr táncegyüttes vagyunk, nem szabad megragadni, folyamatosan fejlődni kell és talán ez a következő lépcsőfok, a táncszínház. Nem mondom azt, hogy ezentúl mindig ilyen jellegű előadásokat fogunk készíteni. Természetesen az autentikus néptánc lesz mindig a fő profilunk, de ez egy remek lehetőség és tapasztalatszerzés mindenki számára.

  -Kik segítették az előadás létrejöttét?


Pályázati forrásoknak, a Petőfi Sándor ME-nek és a kishegyesi Önkormányzatnak köszönhető a műsor megvalósulása.Aki szeretne kikapcsolódni, remekül szórakozni, és közben mégis komoly tánctechnikai és színházi elemekkel találkozni, mindezek mellett fantasztikus zenét hallgatni, akkor ezt az előadást leghamarabb Kanizsán (2017. március 26-án) tekinthetik meg.További sok sikert és eredményes munkát kívánok a csapatnak.

Patyerek Fodor Nóra 

Még ez is érdekelheti