Fogyasztói társadalomban élünk és a fogyasztási cikkeinkből nagyon könnyen hulladék lesz: megunjuk őket, ha valami megsérül, akkor nem javíttatjuk meg. Az Európai Unió tagországaiban egy ember átlagosan 500 kg szemetet termel évente, ami napi lebontásban nagyjából másfél kiló. Magyarországon ez egy kicsit kevesebb, 400 kg, Szerbiában pedig a lakosok átlagosan 330 kg kommunális hulladékot termelnek évente, de ez a mennyiség évről évre növekszik, mondta el Puskás Valéria ökológus.
Puskás Valéria, ökológus
– Fontos kiemelni, hogy a szemét és a hulladék nem ugyanaz. A két kifejezést nem használhatjuk szinonimaként, a hulladék olyan anyag, amiből még értéket lehet teremteni és ezeket a termékeket vissza lehet kapcsolni a gazdasági körforgásba. Amikor ezt az értékteremtő lehetőséget elszalasztjuk vagy elvetjük, akkor lesz szemét a fogyasztási cikkből. A szelektív hulladékgyűjtés nem modern kori vívmány. Ha kicsit jobban utánanézünk, rájöhetünk, hogy már a középkorban is külön gyűjtötték például a rongyokat. Vannak adataink, hogy az 1820-as években Londonban a hulladékot külön gyűjtötték, kézzel válogatták, rostálták-szitálták, újrahasznosították és felhasználták. 1898-ban New Yorkban megnyílt az első újrahasznosítást szolgáló hulladékválogató üzem. Ebből is látható, hogy a szelektív hulladékgyűjtés mindig is része volt az emberiség történelmének. A szelektíven gyűjtött hulladék újból nyersanyaggá válik, így kevesebb energiát kell felhasználni, mintha a nyersanyagot kellene kitermelni, szállítani és feldolgozni. A hulladék újrahasznosításával csökken a levegő és a környezet szennyezése, mivel a hulladék nem a szeméttelepre kerül. Vannak konkrét példák is, a műanyag üvegből pulóver lesz, vagy a gumiabroncsból játszótér borítás.
– Mely hulladékot dolgozzák fel a leggyakrabban?
– A leggyakrabban az üveget, a különböző műanyag fajtákat, a papírt és a fémeket dolgozzák fel. Ezeknek az anyagoknak az újrahasznosítási folyamata különböző módon történik. A műanyag feldolgozása a legnépszerűbb, mert könnyen megvalósítható és sokféle termék készül belőle. Kína nagy műanyag újrahasznosító és leginkább a textiliparban hasznosítják újra a műanyagot. Világszerte nagy gondot okoz a használt gumiabroncsok újrahasznosítása, mivel ebből nagy mennyiségű hulladék származik. Másik nagy csoport az elektronikai hulladék: elavult gépeink, háztartási elektronikai berendezéseink. Ezek is feldolgozásra várnak.
[penci_video url=”https://www.youtube.com/watch?v=6KqW3tdVAQg” align=”center” width=”” /]
– Miért előrelépés a szelektív hulladékgyűjtés? Mi történik az összegyűjtött szeméttel?
– A Regionális Hulladéktároló Kft. szabadkai részlegét hét önkormányzat
alapította: Szabadka, Topolya, Zenta, Kishegyes, Csóka, Magyarkanizsa és Törökkanizsa. A két kukás rendszert először Csókán vezették be, most pedig másodikként Kishegyesen. A kék kukákba fémet, műanyagot, papírt, kartont, üveget, textilt és ruhát helyezhetnek a lakosok. Az összegyűjtött hulladékot elszállítják a legközelebbi hulladékudvarra, Topolyára, ahonnan bálákba préselve vagy ömlesztett formában tovább viszik a Regionális Hulladéktároló Kft. békovai telephelyére. Fontos megjegyezni, hogy a falunkban lévő kihelyezett műanyag gyűjtő ketreceket tovább már nem lehet használni. Az illegális szeméttelep is bezárásra kerül és lényeges, hogy a szennyeződött talajt visszaállítsák az eredeti állapotába. Ezt különböző növényekkel fogják elérni – mondta el Puskás, majd hozzáfűzte, hogy május második hetében kezdődött a szelektív hulladék gyűjtés falunkban. Az első alkalommal 700 kiló szelektív hulladék gyűlt össze és ezt átszállították Topolyára. Tudni kell, hogy a kék kukák kézbesítése még folyamatban van, nem kezdte meg minden háztartás a szelektív hulladékgyűjtést. Az ökológus szerint a legfontosabb a lakosság oktatása és felvilágosítása: a kék kukákon vannak is matricák, amik segítenek eligazodni, hogy mit lehet beledobni. Emellett az önkormányzat gazdasági osztálya egy ismeretterjesztő előadást is tervez az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola diákjai számára, hogy minél többet megtudjanak a szelektív hulladékgyűjtésről.
Kishegyesre vonatkozó hulladékkezelési kézikönyv elérhető a linkre kattintva!
