Főoldal Művészet Ami beborít

Ami beborít

írta: Dr. Marković Radmila
124 views

Keresve a lelki üdvöt,
a magány tévútra vezet,
az egyedüllét
megszokott fogalom,
tetteknek suttog
önzést, gyávaságot,
megbánás nincs,
az élet legyen hangos szó,
nem holmi pletykafészek,
sorssal kis szerencsével
keveredik az elmélet
a változtathatatlannal,
keménység mögött,
még van befelé síró
gyöngeség, de
az idő fátyla beborít
napot, esőt és
hűtlen szeretőt.

1 hozzászólás

Radmila Marković 2020-12-23 - 13:42

Köszönöm szépen versem megjelentetését.

Hozzászólások lezárva.