Ernest Cline amerikai novellista és költő 2011-es disztópikus sci-fi regénye a Ready Player One óda a 80-as évekhez, mely korszak az utóbbi időben a nosztalgiahullám prominens képviselőjeként visszaforog a 10-es évek utáni kultúrába. A könyv egy olyan tucat kocka történet, mely leginkább az RPG jétékok unalomig ismert, klasszikus történetívével dolgozik: a főhős egy jelentéktelen figura, aki megfejt egy titkot egy játékban, erre egycsapásra hírhedt lesz, de épp emiatt veszélybe kerül az élete, belép a szerelmi szál is, illetve a végén egy eposzi csata a virtuális világ függetlenségéért.
Írásban, történetvezetésben semmi újat nem kínál a Ready Player One. Igazából simán elsüllyedhetett volna az összes többi hasonszőrű B-kategóriás irodalmi (irodalmi?) alkotás mellett.
Több oka is van, hogy mégsem ez a helyzet:
- eleve van egy bazi nagy 80-as évek nosztalgiahullám (lásd zenében a sintywave, filmek estében pl. Stranger Things)
- a nosztalgiával a 20-as és 30-as éveiben járó célközönséget sikerült megcéloznia
- Cline vérbeli kockaként úgy teleszórta a regényt pop-kulturális utalásokkal, mint ahogy az írója a Szürke ötven árnyalatát termékelhelyezéssel
- a sci-fi, disztópia és az eszképizmus motívuma, a szürke valóság virtuálisra cserélése újabb rétegeket szólít meg az átérezhető igénnyel és motívumokkal
- a megfilmesítési potenciálja hatalmas: lassan itt a Ready Player One film bemutatója is (Steven Spielberg!) bizonyítva, hogy a történet szinte kiáltott érte, hogy vászonra vigyék, így maga a forrásmű is több emberhez juthat el – ezért olvastam én is
A Ready Player One sablonos és végtelenül kiszámítható, de. De mégis négy nap alatt olvastam ki az egészet, hála az ifjúsági regényekre jellemző sematikus nyelvezetre, mely nélkülözi a szóvirágokat, így van lehetőség a cselekményre figyelni. Az pedig mindig pörög.
A Ready Player One története
A Ready Palyer One cselekménye a 2040-es évek Oklahomájában indul. A jövő egy hatalmas disztópiává duzzadt, melyben a gazdasági összeomlások, háborúk árnyékában a kor legnagyobb kihívása húzódik meg: az energia- és erőforrás válság, mely a Föld teljes lakosságát érinti. A valóság közel sem rózsás, de szerencsére ott van a végtelennek tetsző virtuális valóság szimuláció, az OASIS, melybe naponta bemenekül a lakosság zöme maga mögött hagyva a rezignált valóságot. Itt bárki lehetsz és még csóróként is van lehetőséged legalább a felhalmozott tudást birtokba venni.
Mikor a rendszer egyik atyja, James Halliday elhalálozik egy utolsó üzenet jelenik meg minden OASIS felhasználó számára: húsvéti tojást (programozók által hátrahagyott jelek a számítógépes játékokban) rejtett el a rendszerben, három kulcs és három ajtó formájában. Aki elsőként megszerzi mindet, az tejhatalmat nyer a rendszer felett.
Őrületes hajsza indul a tojás megszerzéséért, a sima felhasználók vagyis a nyestek által. Időközben egy másik szervezet, az OASIS-t üzemeltető IOI is külön virtuális ügynökcsapattal (Hatosok) vadászik a tojásra a rendszerben. Míg Halliday és társa Ogden Morrow nyílt forráskódú, reklámmentes rendszernek szánták az OASIS-t, addig az IOI a tojás megszerzésével azonnal erőteljesen monetizálná a rendszert.
Évekig nem történik semmi, amikor is főhősünk, a pattanásos, túlsúlyos kamasz, Wade Watts (Parzival) véletlenül megfejeti az első kulcs lelőhelyét és nickje megjelenik a ranglista élén. Ez egy csomó olyan online és offline eseményt indít be Wade életében, mely egyrészt a felemelkedéssel és szerelemmel kecsegtet, míg másrészt komoly veszélyekkel. Őt és barátjait is megfenyegeti az IOI, hogy árulják el a kulcs megszerzésének módszerét. Halliday feladványait csak azok érthetik, akik nyakig benne vannak a 80-as évek popkultúrájában, hisz az alkotók saját gyerekkoruknak is emléket állítottak az OASIS-el, mely egy gigantikus RPG szerepjáték mechanikája szerint működik.
Kinek ajánlom?
A Ready Player One olyan rétegmű, amit csak a teljesen vagy érintőlegesen kocka olvasók 20 és 40 év között fognak élvezni, de ők nagyon. A 80-as (és 90-es) évek kulturális utalásainak sora hihetetlen hosszú és rengeteget magam sem ismerek közülük, köszönhetően annak, hogy az amerikai szemszögből átélt 80-as évekre épít. Ezt leginkább a japán animékkel kapcsolatosan lehet észrevenni, mármint azzal, hogy milyen címeket említ benne, holott a Japán 80-as évek legalább olyan gazdag volt popkult értelemeben, mint az amcsi.
A Ready Player One egyszerűen írt, fiatalos hangulatú, szórakoztató regény, mely 450 oldalát alig négy nap alatt le lehet darálni, de egymutatványos pónilóról van szó. A kazal referencián és a szokványos kalandon kívül már nincs ideje sem ereje arra, hogy sokkal komolyabb témákat boncolgasson a virtuális valósággal kapcsolatban. Főként, hogy az utolsó nagy kérdés is nyitva marad benne. A befejezés tehát tudatosan folytathatóra van hagyva, véletlenül sincs eldöntve még az OASIS sorsa benne. Egyébként hivatalosan Cline rajta van a folytatáson, de ha ugyanezt kapjuk meg csak újracsomagolva, az nagyon kiábrándító lenne, ahhoz képest, hogy mekkora potenciál van benne.
Végül itt egy lista a regény folytán megemlített összes referenciáról: Ready Player One Allusions and Cultural References
Értékelés: 3 | 5
Szerző: Ernest Cline
Cím: Ready Player One
Cím(eredeti): Ready Player One
Első kiadás: 2011.08.16.
Nyelv: magyar
Fordító: Roboz Gábor
Műfaj: sci-fi, amerikai angol irodalom
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2015
ISBN: 978-61-5552-281-9
Oldalszám: 457
Ár:3780 Ft
