Főoldal TollforgatókAkira útja Lovecraft, a borzongás és horror mestere, avagy mi fán terem a rémület?

Lovecraft, a borzongás és horror mestere, avagy mi fán terem a rémület?

írta: Szabó Árpád
946 views

Cthulhu, Necronomicon, Randolph Carter, Ulthar, Kadath és így tovább… Ezen helyek, személyek és tárgyak egytől egyig a hideg verítéktől csatakos rémület nélkülözhetetlen kellékei, melyek egyfajta klasszikus kiindulópontként szolgálhatnak a műfaj szerelmesei számára, felemelve kitalálójukat Stoker vagy éppen Poe köreibe, főként mert éppen Poe kortársa volt a szűkebb pátriában jól ismert Howard Philips Lovecraft

Lovecraft és Árpád

Jómagam még középiskolai diákéveim alatt ismerkedtem meg Lovecraft munkásságával, mely egyrészt lenyűgöző, másrészt a klasszikus horrortörténetek elemeit kiválóan kombinálva sokkolja az arra érdemes olvasóközönséget. Manapság sokszor túlhaladottnak sőt elavultnak tekintik, ám a maga korában legalább annyira formabontónak és újszerűnek hatottak ezek a történetek, mint a Wells által írt Világok Harca. Főként ha belegondolunk: aktív alkotóévei az 1900-as évek elejére tehetők. Épp ezért is annyira szimpatikus számomra stílusa: a klasszikus szépirodalom elemeit ötvözi az őrült víziókkal.

Lovecraft: stílus és hatáskeltés

Úgy tartják a műfaj szakértői (és laikusként jómagam is – bár a horror és sci-fi vonalat jól ismerem), hogy az igazi rémület nem a premier plánban elénk táruló cipzáros szörnyek jelentik, hisz ezzel a stresszel egyszer vagy többször is szembenézünk és valamelyest feloldást nyer a félelmünk ezáltal. Ami az embereket igazán megrémíti az a nem látható, csak jelenlétét, ténykedésének hatását éreztető tömény gonosz.

Emlékezzünk csak vissza filmes téren a Rosemary Gyermekére, vagy az Ördögűzőre, ahol a gonosz maga nem is manifesztálódik, csupán nyomasztó árnya borít be mindent. E tény közvetett hatása, hogy Lovecraft novellái még elolvasásunk után is dolgoznak az emberben és egy éjszakai kalandozás után egyik kedvenc főhősével, Randolph Carterrel, kétszer is meggondoljuk, hogy égve hagyjuk-e az olvasólámpánk.

Egyértelmű tehát: az emberi lélek működésére, a félelem pszichológiájára építi a rémtörténetei jelentős részét, de ugyanakkor kikacsintott a sci-fi és a fantasy területére is.

Lovecraft sajátos mitológiája: Necronomicon, Cthulhu és a többiek

Érdekes az a felvetés is, miszerint Lovecraft alkotta meg a Holtak Könyvének, a Necronomicon fogalmát is. Mivel legtöbb művében felbukkan, sőt kortársai és az nyomdokaikba lépő generációk is gyakran használják fel saját novelláikban, egy időben a műfaj követői úgy tartották, hogy létező könyvről van szó.

Cthulhu, az ősi, tenger alatt lakó istenség karaktere pedig rengeteg későbbi irodalmi műben vagy filmben köszön vissza.

A Lovecraft által elképzelt világ ősi szörnyei nem gonoszak, sőt annyira sem érdekli őket az emberiség, mint körmük alatt a piszok. Ez az ami igazán hátborzongató, a közöny, hogy az ember mennyire apró és jelentéktelen hozzájuk képest és ki van szolgáltatva az ismeretlen, felsőbbrendű hatalmak szeszélyeinek.

Lovecraft hagyatékának utóélete

Ahogy Stephen King esetében is, habár az irodalmi mű, mint forrásanyag kiváló, egyetlen valamire való, minőségi filmes adaptáció sem született belőlük, igaz kétségtelenül megpróbálkoztak vele sokan.

Hangulatában csupán kettő ad vissza valamicskét a történetek hangulatából. Az egyik a Cthulhu (2007), a másik pedig a Szín az űrből (2008). Nem, egyiket sem jellemzi kiemelkedő színészi alakítás, vagy pazarul komponált speciális effektek, egyszerűen hangulat filmek, de legalább hűek a gyökerekhez.

Lovecraft Magyarországon: könyv és internet

Lovecraft összes művét a Szukits kiadó jelentette meg. Fél éve (2012 vége), még kapható volt a nagyobb könyváruházakban, de ezeket a példányokat visszahívták, viszont közvetlenül a kiadótól még rendelhető. Főként Bihari György ízes fordításait tartalmazza, melyek hatásosan portolják az angol horroríró szavait magyar nyelvre.

A gyűjtemény felépítését inkonzisztensek érzem mivel a korai novelláktól indul, így az első három-négy olvasmány talán puritánul egyszerűnek és kevésbé összeszedettnek hat mind történetvezetési ,mind nyelvi szempontból pl. az első kötet végén ott terpeszkedő „Zarándokút Kadathba” kisregényhez képest, mely már cirkalmos mondatokkal és bonyolultabb szerkezettel operál.

Az interneten a www.hplovecraft.hu oldalon nagy mennyiségű olvasmányos anyag lelhető fel, innen egy kis kedvcsináló a legismertebb és legérdekesebb műveiből:

Klikk a linkre az olvasáshoz:

A teljes gyűjtemény itt található: H.P.Lovecraft.hu – Olvasószoba

Még ez is érdekelheti

2 hozzászólás

Kocsis Barbara 2014-11-01 - 19:25

Szia! Lovecraft rajongói közé tartozom én is, ezért megörültem, mikor láttam az írásodat. Nagyon szépen összefoglaltad! Régebben még csak könyvtárból kölcsönöztem ki a műveit, de annyira elragadott Lovecraft világa, hogy tavaly nyáron megrendeltem mindhárom könyvet (elég borsos áron) és most büszke tulajdonosuk vagyok. Mindenesetre örülök, hogy akad rajtam kívül más is, aki szereti őket. :)

Szabó Árpád 2014-11-02 - 07:26

Szia! Én éppen két hete pótoltam a maradék két kötet megrendelését a Szukits féle kiadásból, bár korábban is voltak már olvasmányos élményeim jó pár évvel ezelőttről, aztán idén év elején szereztem be az első részt. Pattanásig képes feszíteni az idegeket a stílusával. A nagy bravúr Lovecraft esetében, hogy koherens univerzumot tudott teremteni, aminek akkora hatása volt az olvasókra, hogy egy időben a Necronomicont valóságost könyvnek hitték. :)

Hozzászólások lezárva.