Miért írunk pont 2020-at?

Mindenki ismeri azt a viccet, amikor két katona beszélget a Római Birodalomban és megkérdezi egyikük, hogy idén milyen évet írnak. Krisztus előtt 84-et, válaszolja a másik. Na de ki az a Krisztus? Fogalmam sincs, válaszolja.

Az idő mérésére már a történelem kezdetén voltak próbálkozások, azonban univerzális kezdőponttal nemigen találkozunk. Az írásbeliség kezdetén, az ókori keleten az idő jelölését a különböző uralkodók uralkodási idejében határozta meg, például III. Ramszesz fáraó 4. uralkodási évében tört ki a núbiaiak lázadása, vagy uralkodásának 24. évében építette fel Avarisban egyik templomát.

Az első áttörést a görögök jelentették, akik egymástól többé-kevésbé független városállamokban éltek. Követve a keleti mintát, a spártaiak a királyok uralkodási évét, az athéniak pedig – mivel királyuk nem volt –, az archón tisztséget vették alapul. A különböző időszámítású poliszoknak azonban szükségük volt egy univerzális időszámításra, mely egy összgörög időszámítás alapja lehet. Nem is találhattak volna jobb kiindulópontot, mint a mindenki által tisztelt olimpia első időpontját, mely i.e. 776-ban történt. Mivel minden negyedik évben rendeztek olimpiát, így ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az éveket úgy adták meg, mint 29. olimpiád 2. éve.

A rómaiak is kezdetben tisztségek alapján számolták az éveket, eleinte királyok, majd később consulok alapján, azonban a birodalom növekedésével meghatároztak egy másik időszámítást, amely Róma alapítását szerette volna megtenni kiindulópontnak. Ez végül az I. században vált hagyománnyá, s Marcus Terentius Varro határozta meg pontosan, aki szerint Rómát a 6. olimpiád 3. évében, vagyis i.e. 753-ban alapították meg, így a történeti munkákban az Ab Urbe Condita, vagyis a Város Alapításától kifejezést használták és tekintették történelmük kezdetének.

Ezek a kezdőpontok azonban, bár univerzálisak voltak egy nép, vagy egy birodalom számára, mégsem nevezhetjük globálisnak. Nagy Sándor hódításai nyomán a világ kiterjedt és a hellenizmus idejében zsidó hatásra kezdtek el a világ teremtésének idejéről gondolkodni.  De vajon mikor teremtették a világot? Ezt a zsidó tudósok már viszonylag korán kiszámították és i.e. 3761. október 7-ét jelölték meg kezdőpontnak. Tudjuk, ezen a vasárnapon pihent meg Isten a teremtés után. Később a keresztény szerzők is megtalálták a megoldást és a Biblia alapján próbálták kiszámítani Mózesen, Noén, Ábrahámon keresztül Ádám és Éva születésének dátumát. Mondhatni, ez a vállalkozás elég bizonytalan lábakon állt, Sextus Iulius Africanus  i.e. 5500-re, Caesareai Eusébios i.e.  5190-re, Szent  Jeromos pedig i.e. 5939-re tette a teremtés idejét. Érdekes, hogy Oroszországban ezt a fajta időszámítást alkalmazták az 1700-as évekig!

A kereszténység terjeszkedése nem ment zökkenőmentesen, így többször retorziók is érték a növekvő vallási közösséget. A legjelentősebb minden bizonnyal i.u. 284-ben kezdődött, amikor Diocletianus császár uralkodásával nagyméretű keresztényüldözések történtek az egész birodalomban. A milánói edictum azonban 313-ban szabad vallásgyakorlást engedett a keresztényeknek, amely nem sokkal később államvallássá vált. Ámde itt sem gondoltak Jézus születésére, hanem a nagy keresztényüldözések áldozatainak emléket állítva egy új időszámítást vezettek be, amely i.u. 284-ben kezdődött és aera martyrumnak, vagyis a mártírok érájának hívtak. (Ezt az időszámítási formát a mai napig használják az egyiptomi és etiópiai kopt keresztények.)

Jézus születésének éve is foglalkoztatta a tudósokat, de az első számításokat Dionysius Exiguus, egy római apát végezte el a 6. században. Csakhogy tévedett. Hiszen a Bibliában Jézus születésekor szereplő két történéssel is problémák vannak. Az első Heródes, aki a Biblia szerint hatalmát féltve elrendelte a két évnél fiatalabb zsidó csecsemők legyilkolását, emiatt menekült Mária és József Egyiptomba. Őket ünnepli a katolikus egyház, mint aprószenteket december 28-án. Ám van egy kis bökkenő, ugyanis azt biztosan tudjuk, hogy Heródes, a Dionysios által megállapított születés előtt 4 évvel, vagyis i.e. 4-ben meghalt. Bezavar még a történetbe, hogy Mária és József a  Publius Sulpicius Quirinus-féle népszámlálás (illetve adóösszeírás) miatt mentek Bethlehembe, ami Krisztus születése előtt (mármint Dionysios által kijelölt kezdőpont előtt) volt 8 évvel. Így bár Dionysios kiszámolta Jézus születését, ez nem terjedt el a keresztények között. Nem arról van szó, hogy ezek a történések nem történtek meg, egyszerűen arról, hogy Dionysios, több mint 500 év távlatából tévedett néhány évet.

Néhány évszázadig kellett várni, amíg Angliában a Jarrow kolostorában Beda Venerabilis megírta az Angol Egyháztörténet című munkáját, ahol következetesen a Dionysios-i időszámítás alapján adta meg az időt. (Elképzelhető, hogy az időközben megjelent arab időszámítás inspirálta a váltásra, akik i.u. 622-től számítják az időt.) Munkája olyan jelentőségű lett, hogy többen is átvették az időszámítási formát és a 8. századra már Nagy Károly egész birodalmában, a mai Franciaországtól a német területekig ezt az időszámítást alkalmazták.

Az új időszámítás szépen lassan meghódította a világot. Voltak, akik később új kezdőpontot szerettek volna alkotni, például Olaszországban Mussolini ideje alatt az 1922-es hatalomátvételét tekintették alapul, vagy a Szovjetunióban átálltak a forradalmi naptárra. Megmelíteném, hogy a szovjetek az októberi forradalmat tették meg a kezdőévnek, de a mélyen vallásellenes ideológia nem csak Krisztus születésének évét, hanem a szombatot és a vasárnapot is eltörölte. Az új naptárban a hetet 5 napra osztották és minden napot színnel jelöltek. Ezt követően a dolgozókat is 5 színre osztották és mindegyik színű munkás a maga színének napján kapott szabadnapot. Noha e rendszer szerint a dolgozóknak több pihenőnap jutott (nem hét, hanem ötnaponta), a csoportba sorolás megnehezítette a családi és szociális életet és rendkívül népszerűtlenné vált, ráadásul a várt gazdasági növekedést sem hozta meg.

Még ezek a diktatúrák sem tudták felülírni az évszázados berögzüléseket, Olaszország 1945-ben, a Szovjetunió 1940-ben visszaállította időszámítását és valószínű, hogy ezen egy ideig még nem is fogunk változtatni.