Az Utopia sötét atmoszférájával és lebilincselő látványvilágával a képernyő elég szegezett. A két évadot megélt angol sorozat a ködös összeesküvések világába kalauzol. Nem is lenne ebben semmi meglepő, hisz a sztori alapját képező tényállás unásig ismert. Hétköznapi emberek beletenyerelnek egy globális machinációba így célkeresztjébe kerülve egy alattomos eszközökkel és piszkos módszerekkel operáló, sötét szervezetnek.
Az Utopia a hasonszőrű sorozatokkal ellentétben innovatív módon használja ki a filmes médium adta lehetőségeket. A látványvilág, azon belül is a színek kezelése észvesztő, a perspektívák és arányok pedig olyan klasszikusokat idéznek, mint Stanley Kubrick vagy Wes Anderson filmjei. Megspékelve az Utopia sajátos, néhol groteszk filmzenéjével és a kevésbé ismert sorozatszínészek kontrasztos játékával.
Where is Jessica Hyde?
Az Utopia története
A bonyodalom az Utopia Experiments címet viselő képregény (visual novel) első, kiadott kötete és a csak szóbeszédben létező második kötet kézirata köré szerveződik. Több, összeesküvés-hívő átlagember úgy véli, hogy a lapokon olvasható/látható események a jövőt vetítik előre, ahogy arra a múltban már volt bizonyíték. A szerzője egy elmegyógyintézetben élő páciens volt évtizedekkel a történetünk kezdete előtt. Az Utopia hívők internetes közösségéből egy nap, négy tagot találkozóra invitál egyik rajongótársuk azzal a felütéssel, hogy sikerült megszereznie a második kötet kéziratát és szeretné megvitatni velük a benne foglaltakat. A kézirat tulaja viszont soha nem érkezhet meg a találkozóra, hála a bizarr bérgyilkos párosnak, Arnie-nak és Lee-nek.
Őket – kéziraton megtalálásán túl – egy másik, fontosnak tűnő kérdés is foglalkoztat: “-Hol van Jessica Hyde?”.
Eközben a Utopia hívő négy szereplő kénytelen csapattá avanzsálódni, mikor egyik napról a másikra körözött bűnözőkké válnak – hála az Arnie és Lee párosát is mozgató, árnyékszervezetnek, amelynek feje a rejtélyes Nyúl Úr.
Becky, Ian, Grant és Wilson üldözötteké lesznek, míg egy nap bekopog hozzájuk a titokzatos Jessica Hyde egy alternatívát kínálva számukra a túlélésre: meneküljenek vele együtt, keressék meg a kéziratot, derítsenek fényt a szervezet céljaira és állítsák meg őket. És ez még csak a jéghegy csúcsa…
Az Utopia látványvilága
A vizuális ábrázolás és színkezelés elragadó. Kiváló ötlet volt Marc Munden epizódrendezőtől, – aki az első évaddal le is fektette az Utopia egyedi külalakját – hogy a 40-es és 50-es évek Technicolor színpalettájára alapozott. Ennek köszönhetően szinte égnek a tradicionálisan vidám hangulatot kölcsönző színek eszméletlen kontrasztot biztosítva az egyre kegyetlenebb, sötétebb történetnek.
Az Utopia hangzásvilága
A Cristobal Tapia De Veer által megálmodott zeneszámok nem ígérnek könnyű pillanatokat, kihívás önnön valójukban hallgatni őket. Több, különböző egzotikus hangszerből (pl. chilei trutruka) származó hangmintát kever újra elektronikusan. A változó mértékben nyugtalanító, hátborzongató, kompozíciók alapját zúgások és morajlások adják, míg a vokált tétova húrok, dobok, elektronikus riffek. A főtémaként szolgáló “Samba del Wilson” is egy ambivalens, kicsavarodott, abszurd hangzásvilágot sugároz felénk.
Az Utopia történetének morális útvesztője (spoiler!)
Az Utopia cselekménye, egy olyan összeesküvés elméletet boncolgat, mely szerint a különböző járványok, betegségek háttérhatalmak globális összjátékának köszönhetőek. A legnagyobb ilyen szervezet pedig több évtizedes tervezés és fejlesztés után kész útjára bocsátani egy gobális meddőséget okozó vírust. Csalárd módon, egy kitalált járvány elleni védőoltás segítségével. Mindezt a nagyobb jó érdekében.A vírust kifejlesztő orvos munkáját elvégezve és a felelősség súlyától összeomolva eltűnik a szervezet látóköréből és egy elmegyógyintézetbe kerül. Itt születik meg grafikus novella formájában ördögi vallomása, ami metaforák útján meséli el az általa elkövetett bűnöket és hogy az utolsó pillanatban miként módosította a Janus kódnevű vírust.
A többrétegű történet morális magját épp az adja, hogy a sztori első feléig többnyire arctalan, negatív reputációjú szervezet tagjai és cselekedetei mögött felsejlik az őket mozgató motiváció. Ez a közös létcél nem más, mint az emberiséget valójában is fenyegető természeti erőforrás elapadás és éghajlatváltozás nyomán kitörő káosz. Érvelésük (többnyire) hibátlan: a jelenlegi feltételek mellett a jövő teljes mértékben fenntarthatatlan az emberi faj számára. Az elkövetkező válság a megmaradt erőforrások birtoklásáért háborúkat szül, milliárdok szenvedését hozva magával, tovább rombolva az ökoszisztémát . A történet bizonyos pontjain a Hálózat tagjai több más okot (az emberiség előtt álló problémát) is megneveznek, amiért a sterilizálás mellett döntenek.
A kényelmi pozícióban lévő néző, aki főhősök csapatának szurkol, idővel maga is kételkedni kezd. Főleg, mert az okok megismerésével az egyik csapattag maga is pólust vált; üldözöttből üldözővé válik.
Az Utopia a leplezetlen erőszak ábrázoláson és vizuális egzotikusságán túl az alaptémája teszi nagyon erős, elgondolkodtató sorozattá.
Utopia – összegzés
A két évadból az első remekül működik: feszes tempójú és, ami még fontosabb, önmagában is értelmes egészt alkot, habár nem lő le minden poént. Nyilván az esetleges elkaszálás okán nem szerettek volna túl sok elvarratlan szálat hagyni az alkotók. A második évad színvonala a közepétől egyre inkább hanyatlik, mivel elfogynak a megválaszolatlan kérdések. Mindenkiről minden kiderül, minden motiváció ismertté válik. Éppen ezért a fináléig már csak műbalhék maradnak, melyek minimálisan befolyásolják a történet kimenetelét. Arról nem is beszélve, hogy a kulcskarakter, Jessica Hyde viselkedése si megváltozik, pedig ő vitte a hátán a saját eredete miatt a showt.
A csavaros történet és az egyedi kivitelezés miatt mindenképp kötelező megnézni, a morális vetületét pedig érdemes átrágni. Parázsviták és ambivalens érzelmek várnak a nézőkre.
Végül egy érdekes elemzés a kinematográfiájáról és az egyébként explicit módon kezelt erőszakról:
[penci_review]
