A Mozilla böngészőjének első kiadása még 2002-ben jelent meg és azóta is jeles képviselője és bizonyos tekintetben formálója is a ma ismert internetnek. A 2000-es években, mikor a hálózati szolgáltatások egyre inkább bővülni kezdtek viszonylag kis számban álltak még rendelkezésre böngészők és más hálózati – felhasználói szoftverek.
A Firefox a modern szabványok támogatása mellett olyan elvitathatatlan érdemei voltak, mint a felület messzemenő személyre szabásának lehetősége, de az igazi érv mellette mindig is a bővítmény könyvtára volt, ahová lelkes fejlesztők tölthették fel saját kiegészítőiket. Ezen kiegészítők egész sor új funkciót adtak hozzá a böngészőhöz és ez a lehetőség tette igazán vonzóvá és ezáltal piacvezetővé a Firefox-ot, szemben az Opera-val és más böngészőkkel.
A Firefox hegemóniája egész 2008.-ig tartott, amikor a Google saját böngészője (az átlagfelhasználók között mára leginkább elterjedt) a Google Chrome megjelent. Míg a Firefoxot alapítványi keretek között, leginkább szabadúszó fejlesztők, gyakran ellentételezés nélkül fejlesztették, addig a Chrome mögött ott állt a Google keresőóriás és annak piaci partnerei, ezzel nagy mennyiségű tőkét, profi fejlesztőket beletolva a böngésző fejlesztésébe, amely mára a Google infrastruktúrájának zászlóshajója lett.
A privát szféra régen és most
Jegyezzük meg jól: ingyen ebéd nincs. Cirka 15 éve ismerték fel a technológiai nagyvállalatok, hogy a felhasználói adatok, a böngészési szokások, a keresési előzmények igazi aranybányát jelentenek, ha azokat össze tudják gyűjteni és (habár anonimizálva) el tudják adni nagy hirdető cégeknek, akik hirdetései ezentúl személyre szabottan jelennek meg a felhasználók számára. A történetben a Google, Microsoft és a Facebook játszott jelentős szerepet, mivel ezen vállalatok termékeit használjuk legtöbbet a hétköznapjaink során.
Minél több eszközünkkel kapcsolódunk a világhálóra, minél több adatot osztunk meg magunkról, annál nagyobb a kitettségünk ezen szolgáltatók felé.
Emlékezetes lehet a Facebook és a Cambridge Analytica botrányra, mely során a közösségi oldal adott el nagy mennyiségű adatot annak a cégnek, amely az ezekből készült elemzéseket felhasználva aktívan befolyásolta a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampányt.
A szabad internet patrónusai
Ahogy egyre nő a cégek és vállalkozások éhsége, hogy minél több adatot gyűjtsenek be felhasználóikról, úgy válik egyre fontosabbá a magánszféra védelme. A Mozilla erre érzett rá, mikor saját böngészőjének fejlesztése során több, jelentős technológiai előrelépés mellett a Firefox legfőbb erényének a felhasználói adatok védelmét nevezte meg.
Az utóbbi évek kiadásai rengeteg újdonságot hoztak a teljesítmény jelentős növekedése mellett. A Firefox legújabb kiadása a Firefox 70 alapból blokkol egy csomó kártékony követő és analitikai szolgáltatást, melyet kombinálva egy jó reklámblokkolóval ismét kellemes felhasználást tesz lehetővé. Hovatovább a Facebookot saját, elkülönített konténerben kezeli, így a közösségi oldal nem tud követni, mikor elhagytuk a saját oldalát.
Az új verzió a böngésző logójának dizájnváltásán túl új szolgáltatásokat is kínál, mint amilyen pl. a nagy méretű fájlok küldéséhez használható Firefox Send, vagy a biztonságos jelszókezelő, a Firefox Lockwise, vagy az adatszivárgás figyelő Firefox Monitor, mely a beállított e-mail címeinket figyeli, hogy felmerülnek-e adatszivárgási botrányokban.
A böngésző új verziója letölthető itt: Firefox letöltése
