vers

A nincs arat A képzelet is némán tátog, szeme helyén szemürege, sötétséget ha kilövell, abban rejlik könny áztatta sós pataknak csobogása, ifjú lélek távolodó szívdobbanása. Hiába kukorékol a kiskakas, üresen kong az utca, nincs zsivaj. …

Dudás Kálmán: Hegyesi tél   A domb lábánál reggelre az ér hosszú pajzs alá bújt. Béres ajkán Isten szitkokban él: befagytak a vályuk.   Előttük fázva álltak a lovak, míg a fejsze zengett a jégen …

A képzelet is némán tátog, szeme helyén szemürege, sötétséget ha kilövell, abban rejlik könny áztatta sós pataknak csobogása, ifjú lelkek útra kelnek, fájó szívvel búcsút vesznek. Hiába kukorékol a kiskakas, üresen kong az utca,nincs zsivaj. …

Téli éjnek leple alatt ködbe zsugorodik a táj, Csend uralkodik az utcán, csend szelídült szobámra rá. Hajnal ébredése csillapítja éjnek dermesztő bús dalát, nem csicseregnek már röpködő verebek, nap sem süt hét ágra, minden halad …

Egy régi dalt szeretnék tőled hallani! Azt a kedveset, amivel magadhoz tudsz ölelni. Egyedül te vagy az, aki bódítón szárnyal velem. Zöld erdő felől mókus nevetve nekünk integet. Őzike csodálkozva megcsókolja forró kezem. Felejthetetlen, dalosan …

Vasárnap volt, hajnaltájt, könnyedén megsimogattál, forró csókkal emelted a szempillám, és mosolyogtál. Vasárnap volt, hajnaltájt, vágyat árasztó kezeddel magadhoz vonzottál, és remegni kezdett a testem. Vasárnap volt, hajnaltájt, láng csapott fel szivárvány, a pehelypárnán, és …

Szél zörget ajtót, ablakot, e házba belépni most tilos! Szobában érintetlen marad a gyűrött paplan alatti hév, lepedőbe bújt testből egész zenekar, hullámzó erővel simogat testet, csókkal suhan gyorsuló ritmusba, felharsan égi gyönyörrel egybeforrt kéj, …

Ifjúság- szította szerelem ma fátyolba rejtve él bennem. Félrelebben a lelki függöny, távol lobban, izzik az örök. Öröknek illata világot járt! Házamban hűséges szívemre várt, hű álmokkal, forró szerelemmel karjaiban biztos öleléssel. Öröknek erejéből vörösen …

Élvezem, amikor a prímás fölém hajol, mint a dús lombos ág, fülembe húrja zengi vidáman dalolva, tempósan csobogó sebes patak folyását. Tisza vizének lágyságával sejteti a csendben, mit suttog fáradhatatlan lelkem. Valahol a légben megérintem …

Csak két hétre kényszerítsétek őket megállás nélkül dolgozni hajnaltól hajnalig. Csak kétheti bérükből tartsák el családjukat, az asztalnál türelmetlenül várjon az éhes száj. Csak fizessék ki minden számlájukat kétheti bérükből, különben a sötétség a házukban …