Főoldal Közügyek Amikor elmaradt a búcsú Hëgyësen

Amikor elmaradt a búcsú Hëgyësen

írta: Tóth Péter
0 hozzászólás 1432 megtekintés

„Bementem a községházára érdeklődni, s éppen mikor a kapujába értem, akkor lépett ki rajta a kisbíró, nyomában a jegyző, s rövid dobolás után kihirdették a falunak, hogy az általános mozgósítás el van rendelve, a vasárnapi munkaszüneti nap fel van függesztve… Falum népe elkezdett búcsúzkodni. Azt hiszem, nem lesz soha többé emlékezetesebb búcsú Kishegyesen Anna napján.”

(Csabai István: Fakeresztek mentén, népek országútján. Bp., 1935)

A kishegyesi búcsú egyetlenegyszer maradt el csupán: 1914-ben ezen a napon már a kora reggeli órákban elkezdődött a mozgósítás. A Monarchia hadat üzent Szerbiának, a falubeli hadkötelesek még aznap be is vonultak. A búcsúra hagyományosan jellemző jó hangulat elmaradt, illetve a visszájára fordult. Búcsú helyett a hadkötelesektől búcsúzkodtak. Sokan már a déli vonattal el is utaztak Szegedre, ahol jelentkezniük kellett az egységüknél további eligazítás végett. Dr. Csabai István kishegyesi író a monarchia tisztje volt abban az időben. Fakeresztek mentén, népek országútján című könyvében írja le az aznapi hangulatot. „Július 25-én este együtt mentem falum érdeklődő népével a Zimony felől jövő vonathoz, hogy a kísérő személyzettől valami biztosat tudjak meg a kitörni készülő háborúról. És megtudtam mindent, amit másnap megtudott az egész ország, hogy az annyiszor falrafestett ördög, a Szerbiával való háború kitört. Naiv polgáremberek módján úgy terjesztettük ennek a hírét, hogy ,,az éjjel bombázzák Belgrádot”. Elég nyugtalanul feküdtem le s miután egy ,,Hátha mégis . . .” kezdetű,  hamarjában gyártott imádságot útnak indítottam  az  egek urához, elaludtam. „ – olvasható még ugyanott.

Kishegyesen évről évre a falu legnépesebb eseményének számít a templombúcsú, amit a templom névadója, Szent Anna napjához (július 26-a) legközelebb eső vasárnapon tartanak. Búcsú napján, amennyiben tehetik, hazatérnek a faluba azok is, akik itt születtek, de már nem itt élnek. A vidéki és külföldi rokonok, barátok és ismerősök is általában ilyenkor látogatják meg a kishegyesieket.

Kishegyes környéke a törökdúlás idején elnéptelenedett. Előtte, Mátyás király idején feltételezhetően egymás közelében két település is létezett: Nagyhegyes valahol a Welker-tanya környékén, Kishegyes tőle délebbre. A törökdúlás idején elnéptelenedett pusztaság újratelepítése 1769-ben kezdődött. A Szent Anna tiszteletére emelt templomot 1788-ban szentelték fel, addig csak imaháza volt a falunak. A római katolikus templom 35 m hosszú, szélessége 13 m, a tornya 35 m magas, egész területe 526 négyzetméter. Ma is működő orgonáját Kovács István szegedi orgonakészítő építette. Az épület többször is átalakításon esett át. A legutóbbi nagyszabású átalakítás 1939-ben volt. Ekkor kerültek a mellékoltárok és a szószék a jelenlegi helyükre. A főoltáron kívül a templomnak három mellékoltára is van, amelyek leegyszerűsített barokk stílusban épültek. Joseph Franciscus Falconeri mester alkotása a főoltárkép, amit 1791-ben festett Budán. Szent Annát és Szent Joakimot ábrázolja, közöttük a Boldogságos Szűzzel. A mellékoltárok képeit Than Mór (1828–1899) óbecsei születésű festőművész festette Pesten, 1868-ban. Az egyik oltárkép Szent József názáreti ácsot, Szűz Mária jegyesét ábrázolja, a másik pedig Nepomuki Szent János érseki helynököt, a gyónástitok mártírját a börtönben. A harmadik mellékoltár a Lourdes-i barlangban van. Műkőből készült 1938-ban, Molczer Károly mérnök tervei szerint, Siller Jakab kőművesmester kivitelezésében, aki a három kórust is készítette. A templom falfestményei két zágrábi akadémiai festő: Rudolf Donassy és Mira Kraljević munkája. A templomban látható betlehemest Berchmana zágrábi irgalmas nővér-művésznő alkotta 1950-ben. Mind a stációs képek, mind a betlehemi figurák égetett agyagból vannak, némelyik a párizsi Szépművészeti Múzeum írásbeli elismerésében is részesült. Külön figyelmet érdemelnek még a templom egyes szobrai is, többek között egy hatalmas feszület iparművészi kivitelezésben és a főoltárnál hódoló nagy angyalszobrok, amelyek Ulman Alojzije alkotásai, ő formálta a Szent Imre-szobrot is.

A templombúcsú Szent Anna napon van, bármelyik napjára esik is az a hétnek. A vasárnapi búcsú akkor jött divatba, mikor az emberek elkezdtek gyárakban, vállalatokban dolgozni, és amikor nem vasárnapra esett a templombúcsú, nem tudták volna megünnepelni. A kishegyesi búcsú a falu legjelentősebb eseményének számít. Egy igazi hazaváró rendezvénysorozattá nőtte ki magát a köréje szerveződő Anna-napok rendezvénysorozata. Ilyenkor a faluból elszármazottak is ha tehetik, bár egy napra hazatérnek. A Művelődési Egyesület, a civil szervezetek és a helyi közösség ilyenkor igyekeznek színvonalas programot összeállítani, amelynek az a célja, hogy a falu megteljen mozgással és történésekkel. A Szent Anna-napot követő első vasárnap már hagyományosan a reggeli óráktól megjelennek a falu központjában a portékájukat kínáló kézművesek, cukrászok, komédiások, a körhintás, a bolondhintás és mások. A falu népe, valamint a faluba ilyenkor hazalátogató elszármazottak, vidéki rokonok és ismerősök pedig többnyire már a délelőtti órákban sétát tesznek a központban, mert ott lehet ilyenkor rég nem látott ismerősökkel, elszármazottakkal találkozni. Az elmúlt húsz évben a Dombos Fest is a búcsú előtti időszak meghatározóvá eseményévé vált.

A Kárpát-medence szinte mindegyik részén találunk Szent Anna nevét viselő templomot vagy kegyhelyet. Szent Anna kultusza Palócföldön különösen jelentős. Számos templom viseli ott ezt a nevet. Dr. Szőke Anna néprajzkutató szerint a mai Kishegyes lakosainak elődei 251 évvel ezelőtt egy nagy hullámban Békésszentandrásról érkeztek, de Palócföldről is jöttek betelepülők, akik több kisebb csoportban érkeztek. Az, hogy miért kapta a templom pont a Szent Anna nevet, nem sikerült még kikutatnia, de feltételezhető, hogy a palócföldiek hozták magukkal a kultuszt. Mivel Szent Anna a vallásos emberek tudatában Jézus nagymamájaként él, ezen a napon szokás volt régen a nagyszülők köszöntése is.

0 hozzászólás
6

Mondja el véleményét