A csapadékmennyiségről szóló statisztikai adatok alapján vidékünk gazdálkodói az évszázad harmadik legszárazabb áprilisát voltak kénytelenek elviselni 2020-ban. Mindezt még tetézte a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli állapot, bár ez utóbbi kevesebb fejtörést okozott a növénytermesztőknek, mint az aszály. Szakemberek becslése szerint a talajból továbbra is 30–80 milliméter víz hiányzik és kérdés, hogy májusban mennyi csapadék hullik majd még, ami esetleg javíthat a helyzeten. A helyzet még sokat változhat jó és rossz irányban is, de az már kezd körvonalazódni, hogy őszi vetésű gabonafélékből legfeljebb közepes termésre lehet számítani.
A földeken már minden növény megsínyli a vízhiányt. Az elmúlt két hónap szárazsága az ótermésű búza árát is megemelte. Az újvidéki terménytőzsdén a jó minőségű kenyérgabona ára elérte a 22-24 dinárt kilogrammonként. Elemzők szerint az alacsony kőolajárak hosszabb távon sem húzzák magukkal a gabonaárakat, mert továbbra is az élénk kereslet lesz a meghatározó a piacon. Tehát nem kell nyomott árakra számítani, de nagy jövedelemre sem, mert azt a hozamok korlátozzák idén.
Az export nem állt le, csak arra a rövid időre, míg kormányrendelettel korlátozták a kivitelt. Gondot okoz azonban, hogy a kamionok nehezebb határátlépése miatt esetenként körülményes a folyamat. Az aszály viszont egész Európára jellemző, és a világpiacot is az időjárás mozgatja.
A világpiacon zajló folyamat most ahhoz hasonlítható, mint ami a háztartásokban zajlott márciusban. Mindenki tartalékolni próbál, az alacsony önellátási szintű országok intenzíven keresik és vásárolják is a gabonát. A kereslet jórészt a fizikailag meglévő készletekre, egyszerűbben fogalmazva a tavalyi termésű búzára vonatkozik. Az új terméssel még kivárnak a piaci szereplők, bár a szerbiai piacon már megjelentek olyan ajánlatok, hogy „zölden” 140-147 eurót fizetnek a búzaért tonnánként. Enyhe kereslet mutatkozik, viszont állítólag senki sem döntött úgy, hogy ilyen szerződéssel kötelezné magát júliusi-augusztusi leszállításra.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) globális élelmiszerár-indexe a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszercikkeinek havi árváltozását követi. Ez az index 3,4 százalékkal volt alacsonyabb áprilisban, mint az azt megelőző hónapban, és mintegy 10 százalékot esett januárhoz képest. A cukor, a növényin olajok ára is csökkent. A járvány a hús keresleti és kínálati piacát is egyaránt sújtja. Az éttermek bezárása, a háztartások jövedelem-csökkenése és a feldolgozó szektor munkaerőhiánya mind olyan tényező, melyek kihatnak a húsárakra. Összességében olcsóbbak lettek a gabonafélék is, de a búza és rizs nemzetközi piaci ára jelentősen megugrott.
