Reneszánszát éli a Star Wars univerzum. A Lucas Arts felvásárolása után a Disney teljes gőzzel kezdett neki a Csillagok Háborúja filmek gyártásába. S amíg az eredeti trilógia rajongói nem voltak túlzottan elragadtatva az új mozikkal, Egy Új Remény (badumm tss) annál nagyobb lelkesedést okozott az internet népében. Mindenki kedvenc mellékkaraktere, Boba Fett, aki csekély pár perces szereplésének köszönhetően belopta magát szívünkbe, mint látványos vértezetével, mint kötelességtudatos magatartásával sokakkal megismertette a mandalóri klánt. S most végre lett egy róluk szóló sorozat is. Részben.
The Mandalorian története:
Ha röviden kellene leírni a sorozatot, talán egy űrben játszódó westernnek tudnám be. Van egy hányattatott múltú fejvadászunk, aki porlepte bolygókon különböző gaztevőket fog el, természetesen kellemes kis vérdíjakért cserébe, mert valamiből ugye enni kell. Természetesen ennek a viszonylag monoton életvitelnek még a sorozat legelején vége szakad, elvégre megjön egy visszautasíthatatlan, mindent megváltoztató felkérés. Ekkor lép be a történetbe a világháló klánjai által Baby Yoda-nak elnevezett kis zöld szerzet, s vadászunk immáron már nem magányos farkasként rójja az űrprérit.
Látványvilág:
A Mandalorian látványvilága sokkal közelebb áll az eredeti 70es 80as Star Wars filmekhez, mint későbbi társaik. Ez leginkább a mostanában oly’ felkapott CGI tehnológia minimális használatának, tényleges maszk és díszlet-építésnek köszönhető. A sorozat sokat merít az egykoron nem hivatalos kánonból, valamint a Star Wars The Old Republic játékból is felfedezhetőek elemek, legyen szó idegen fajokról, fegyverzetről, járművekről, ruházatról. Jon Favreau (Iron Man, Avengers) igazán frissítő foltot hozott létre.
Zene:
A sorozat zenéje szintén western hangulatot sugall, s bár számomra az első két részben talán kissé kaotikus itt-ott a vágás, összegségében igen kellemesnek mondható. Nem is várnánk el kevesebbet a fiatal Ludwig Göransson-tól, akinek szerzeményeit a szélesebb közönség olyan filmekből ismerhet, mint az Avengers, Black Panther, vagy a Creed.
Színészi játék:
Alapvetően két fő karakterünk van, akik közül az egyik állandóan teljesvértet visel, míg a másik egy kisebb csapat által mozgatott báb. Így főhősünket alakító Pedro Pascal szinte teljesen a hanglejtésére hagyatkozva tudja bemutatni színészi tehetségét. Leginkább melankólikus tónus, alkalmanként aggodalmat, vagy enyhe szomorúságot vélünk felfedezni hangjában, de hát nem is várhatjuk el, hogy egy bolygóközi fejvadász másképp viselkedjen, engem meggyőzött, hogy a Mandalore bolygón nevelkedett.
[penci_review]