Figyelem!
A következő bejegyzés a Szó-Beszéd nyomtatott kiadásából származik, így annak tartalma esetlegesen elavultnak tekinthető. A Digitális Archiválási projektünk során végrehajtjuk a fellelhető összes Szó-Beszéd kiadás digitalizálását és közreadását további felhasználás céljából. A alábbi cikk nyomtatásban a Szó-Beszéd 2007. decemberi számában jelent meg.
Ifj. Juhász Bálinttal már nem egyszer volt alkalmunk lapunk hasábjain találkozni és mindig más-más szerepkörben szólalt meg, ami nem is csoda, hiszen – a politika keretein belül – annyi mindennel foglalkozik, hogy felsorolni is nehéz.
Mégis megkísérlem: a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, a VMSZ Ifjúsági Fórumának alelnöke, az újonnan alakult Ifjúsági és Sport Minisztérium politikai pártok ifjúságával foglalkozó tanácsadó testületének tagja, a tartományi Sport- és Ifjúsági Titkárság külmunkatársa, községi képviselő és a községi ifjúsági megbízott. Mostani beszélgetésünk apropója az egyre többször hallott ifjúsági stratégia kifejezés, amivel mostanában annyit találkoztam, hogy komolyan felkeltette az érdeklődésem. Mivel a közelmúltban egy egyetemi tanártól hallottam, hogy nincs buta kérdés, csak buta válasz, belevágtam:
Mi is az az ifjúsági stratégia?
Egy dokumentum, ami tartalmazza azokat az elemeket, amit meg kell tennünk közösen, a községnek, civil szervezeteknek, vállalkozóknak, intézményeknek ahhoz, hogy a fiatalok jobban érezzék magukat a saját környezetükben, ebből eredően pedig, hogy itt maradjanak. Magába foglalja a szociális kérdést, az oktatás kérdését, a biztonság, a foglalkoztatás kérdését, a szabadidő kérdését, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés kérdését.
Több párhuzamos folyamat zajlik ebben az országban: van egy köztársasági szintű akcióterv, ami a Nemzeti Ifjúsági Stratégia kidolgozására vonatkozik. Szerbia is fölismerte azt a tényt, hogy a fiatalok rossz helyzetben vannak, nincsenek kilátásaik, veszélyeztetett helyzetben vannak és ez ellen tenni kell. Szerbia-szinten egy olyan dokumentumot készülnek létrehozni, amely az egész országban lévő fiatalok életét kívánja javítani. Ez március-áprilisra készül el, akkor kerül majd elfogadásra, majd a pályázatok kiírása következik a meghatározott célok megvalósítása érdekében.
Ezzel párhuzamosan van egy tartományi szintű dokumentum, amely 2002 és 2005 között került kidolgozásra és a 2005-2008-as időszakra vonatkozik. A vajdasági fiatalok helyzetével foglalkozik, ebben különböző kutatások és konzultációk alapján meghatározták, mik azok a prioritások, melyek a fiatalok helyzetének javulását kell, hogy eredményezzék. Nos, itt kapcsolódunk mi be, mert minden valahol lentről kell, hogy kezdődjön, minden közeg a maga nemében egyedi, ezért van az, hogy ki kell dolgozni egy helyi szintű dokumentumot – ez van most folyamatban.
2006-ban ismertük fel annak a szükségét, hogy ezt létre kell hozni, akkor elvégeztünk egy felmérést, ahol elmondták a fiatalok, hogy mit szeretnek a községben, mik a kilátásaik. Mint ahogy Szerbiában ez jellemző, elég kedvezőtlenek voltak a mutatók, ebből egyenesen következett, hogy valamit tenni kell. Kishegyes község nyitott a fiatalok problémáinak megoldására, tett már lépéseket. Akár oly módon, hogy a képviselő-testületben négy 25 év körüli fiatal van. Akár úgy, hogy egy fiatal csapat dolgozik a pályázatokon, a fejlesztési projektumok megvalósításán, van ifjúsági megbízottunk, amit kevés község mondhat el magáról illetve legutóbb döntött a községi képviselő-testület arról, hogy ifjúsági irodát nyisson a község. Sokkal erdeménye- sebbek tudunk lenni azonban, ha van egy dokumentum, amelyben le van fektetve, hogy hol tartunk most, hova szeretnénk eljutni, mit kell megtenni azért, hogy eljussunk oda. Tulajdonképpen olyan ez az akcióterv, mint egy minta a kis mozaik-kockák kirakásához, így tudjuk, hogy ha az önkormányzat, civil szervezetek, vállalkozók, intézmények hozzáteszik a maguk darabját, az eredmény hatásosabb lesz és elkerüljük azt, hogy egymásra rászervezünk dolgokat.
Megtartó ereje kell, hogy legyen, mert egy bizonyos finanszírozási rendszert is elősegít, az 1 + 1 az 2-t, aminek a lényege, hogy a község és a tartomány által a fiatalokkal kapcsolatos programokba befektetett 1-1 dinárhoz a köztársaság kettőt tesz hozzá.
Magát az akcióterv kidolgozását milyen forrásokból biztosítjátok?
A község fiatalokból álló pályázatíró csoportja nemrég két pályázatot is nyert – 450.000 dinár összértékben – a kishegyesi ifjúságpolitikai akcióterv kidolgozására. Ennek két része van: az első az informálási rész, ahol a község vezetőivel, a fiatalokkal leülünk és elmondjuk, hogy mit is szeretnénk csinálni, hogy miért fontos ez. A másik rész a munkacsoportban való munkára összpontosít, ahol egy közel tíz főből álló csapat dolgozik ezen a dokumentumon, minden szakterület képviselőivel egyeztetve a problémákról, aminek alapján kidolgozásra kerül a tervezet, amit a községi képviselő-testület elfogad. A megvalósítással kapcsolatban el kell mondani, hogy a község a költségvetésből kiválaszt egy bizonyos összeget önrésznek a majdani pályázatokon való részvételhez. Egyike vagyunk azon vajdasági községeknek, ahol ifjúsági iroda megnyitásáról döntöttek, ahol ifjúsági megbízottat neveztek ki és esélyünk van arra, hogy Vajdaságban elsőként fogadjuk el ezt a dokumentumot.
Az ifjúsági iroda mikortól nyílik meg a fiatalok előtt?
Ki kell jelölni magát a helyiséget, ami már folyamatban van, fel kell szerelni, a minisztériumhoz tudunk fordulni ilyen kérelemmel. Ezt követően pedig konkrét tartalommal, élettel, fiatal aktivistákkal kell megtölteni, akik majd a projekteket dolgozzák ki.
Az iroda az emberek szintjén tulajdonképpen már működik, hiszen mi itt vagyunk, dolgozunk. Ki az a mi?
Farkas Hajnalka Bácsfeketehegyről, ő lesz az iroda egyik alkalmazottja és a projektum koordinátora és én, mint ifjúsági megbízott, illetve a tartomány részéről a titkárság néhány külmunkatársa, viszont mielőbb szeretnénk a helyi fiatalokat is bekapcsolni a munkába.
Kiss Kornél
