Főoldal Archívum2007-12 Mindannyiunk Szent Erzsébetbeje

Mindannyiunk Szent Erzsébetbeje

írta: Szó-Beszéd Adminisztrátor
75 views

Figyelem!
A következő bejegyzés a Szó-Beszéd nyomtatott kiadásából származik, így annak tartalma esetlegesen elavultnak tekinthető. A Digitális Archiválási projektünk során végrehajtjuk a fellelhető összes Szó-Beszéd kiadás digitalizálását és közreadását további felhasználás céljából. A alábbi cikk nyomtatásban a Szó-Beszéd 2007. decemberi számában jelent meg.

 Hogyan él a magyar néphagyományban a világban legismertebb Árpádházi szent – Dr. Szőke Anna előadása a kishegyesi könyvtárban Árpádházi Szent Erzsébet, II. András és Gertrúd lánya, második honalapítónk, IV. Béla testvére igencsak kiveszett a magyar köztudatból, vele kapcsolatban kevés hagyomány maradt fenn.

A néprajzkutatók szerint egészen biztosan azért, mert túl későn fogtak hozzá ennek az anyagnak a begyűjtéséhez. Erre nem lehetünk büszkék, hiszen Szent Erzsébet a legismertebb a világban az Árpádházi szentek közül. Halála után mindössze öt év elteltével IX.Gergely pápa már szentté avatta, s a szentté avatási ceremónián, amelyen részt vett agg apja, András, és IV.Béla is, a korabeli krónikák szerint mintegy egymillió ember vett részt – mondta többi között dr. Szőke Anna a kishegyesi könyvtárban megtartott előadásán, amelynek középpontjában az állt, hogy milyen formában maradt meg az árpád házi szent a néphagyományban.

Az előadás kezdetén Szöllősi Vörös Julianna, a könyvtár igazgatója köszöntötte a zsúfolásig megtelt olvasóterem közönségét és dr. Szőke Annát abból az alkalomból, hogy októberben megszerezte a NÉPRAJZI TUDOMÁNYOK DOKTORA címet. Szent Erzsébetről szólva kiemelte, hogy élete jól példázza a XIII. századi nők sorsát.Az előadás során elhangzott még, hogy a sors nem kímélte a magyar királylányt, négyéves korában elszakították szüleitől, hatéves volt, amikor édesanyja összeesküvés áldozata lett, kilenc évesen pedig elvesztette jegyesét, Hermannt.

Jegyese halálát követően legszívesebben visszaküldték volna Magyarországra, de akkor vissza kellett volna adni azt a bőséges hozományt, amit annakidején magával hozott. Hermann öccse, Lajos vette nőül. Bár nem neki szánták, Erzsébet szerette Lajost, aki azonban az V. keresztes háborúban meghalt, így Erzsébet már 20 éves korában három gyerekével özvegy maradt.

A népi emlékezetben a szegények istápolójaként ismerik, ami nem véletlen, hiszen Wartburgban ő alapította meg az első árvaházat, majd az első beteggondozót, ispotályt vagy mai szóhasználattal kórházat. Emlékét az Erzsébet-napi jótékonysági szokások, valamint a pünkösdi szokásokhoz tartozó dalok őrzik, amelyekben a rózsákról énekelnek.

Az előadás keretében Csőke Márk fuvolán korabeli zeneszámokat adott elő, a Marcipán gyermekcsoport tagjai pedig pünkösdi dalokat énekeltek Tumbász L. Kornélia vezetésével.

P.I.

Még ez is érdekelheti