Kishegyes település, egyike azon kilenc településnek, amelyek alapítói a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetségnek. Az alapításban résztvevő települések találkozójára és az alapítói szándéknyilatkozat megfogalmazására július 29-én került sor Nagyvázsonyban, Magyarországon.
A Szövetség Potápi János Árpád – nemzetpolitikáért felelős államtitkár fővédnöksége, és Pánczél Károly – a Parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnökének védnöksége mellett, az alábbi szándéknyilatkozattal alakul:
„Mi, a Magyar Nemzet azon fiai és leányai, kik az alább sorolt szervezetek, intézmények képviseletében összegyűltünk és tanácskoztunk, az alábbiakat határoztuk el:
Életre hívjuk a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetséget, melynek révén a hozzá most és a jövőben csatlakozóknak együttműködésünk keretében feladatul és lehetőségül adjuk, hogy
- a Szövetség Alapító Okiratát összeállítsák, majd elfogadják;
- az Alapító Okiratot a Kenyérmezei Csata emlékére szervezett ünnepség keretében Csernakeresztúron folyó év októberének később megjelölt napján, vagy utólag, csatlakozásukkor aláírják
- kidolgozzák a települések, szervezetek és intézmények közötti kulturális, turisztikai, hagyományőrző és a gazdasági kapcsolatok alapjait
- a fentebb sorolt együttműködések jogi-, eszmei- és tartalmi kereteinek papírra vetését és a Szövetség tagjai általi jóváhagyatását
- a Kinizsi Pál legnagyobb győzelmeként méltán számon tartott, a Nemzetmegmaradáshoz tevékenyen hozzájáruló Kenyérmezei Csata évenkénti megünneplésének előkészítését és az ünnepélyen való részvételt.
A Szövetség Alapítói megbízzák Nagyvázsony Települést, hogy a fentebb sorolt feladatok, egyeztetések, előkészítések koordinálását legjobb tudása szerint lássa el, és azok eredményeiről az Alapítókat mindenkor tájékoztassa.”
Kinizsi Pál (és Báthory fejedelem) kenyérmezei győztes csatájának köszönhető – többek között -, hogy ma magyarként élhetünk a Kárpátok között. 1479. október 13-án olyan mértékű győzelmet aratott az amúgy csatateret életében soha vesztesen el nem hagyó Kinizsi Pál a törökök felett, hogy az oszmánoknak elment a kedvük Erdély megszállásától. A később három részre szakadt és szinte megsemmisített Magyarország, bujdosó, megszállt vagy elmenekült magyarságunk kultúráját, anyanyelvét leginkább a viszonylag független Erdélyi Fejedelemségben tudta átmenteni. Bátran kijelenthetjük, hogy ha nincs Kinizsi és Kenyérmező, talán nincs is ma magyarság vagy nem tud államalkotó nemzet maradni.
A Kinizsi szövetség további alapító tagjai: Nagyvázsony /Magyarország/, Székelykeve /Szerbia/, Csernakeresztúr /Románia/, Gidófalva / Románia /, Fitosváralja / Románia /, Egyházasbást /Szlovákia/, Géberjén /Magyarország/, Pancsova / Szerbia /.
