Biztos már veled is megesett, hogy vagy egy filmben vagy a rádióban, zenés klipben felcsendült egy egzotikus melódia, szívfacsaró dallam, vagy egy felpörgető ritmus és elcsodálkoztál rajta, hogy vajon mi lehet az a hang? Milyen hangszertől ered?
Jómagam is csak általános zenei műveltséggel rendelkezem és pár alaphangszeren (zongora, vonósok, trombita, dobok) kívül nem sokat ismerek fel. Vagy névről nem , vagy éppen hangról. Persze zömüket már jó eséllyel mind hallottuk ilyen-olyan variációkban; leginkább filmzenékben, ahol még mindig sztenderdnek számít a klasszikus, nagyzenekari forma. De mi van a többivel? Ezúton mutatom be a saját, kedvenc idegen-ismerős, furcsa hangszereimet.
Cimbalon (hammered dulcimer)
Na jó, ezzel az első felütéssel már nehéz lesz komolynak maradni, hisz ki ne ismerné ezt a nagyon jellegzetes hangú, húros-ütős hangszert? Elmaradhatatlan kelléke a magyar, népi hangzásvilágnak, ugyanakkor épp ezért, furcsamód tapad hozzá egyfajta sztereotípia, amitől tudatunkban a vasárnap délelőtti konyhából kiszűrődő rádiós „kívánságkosár” esztétikája ugrik be. Pedig ha más népek más melódiái csendülnek fel rajta, azért egész egzotikusnak hat.
Példának okáért itt van Joshua Messick, aki bámulatos ügyességgel szólaltja meg ezt a hangszert és teljesen jól fogyasztható, modern esztétikájú dallamokat fakaszt belőle.
Soros Kalimba (array mbira)
A kalimba hangja is nagyon ismerős lehet, hisz valami hasonló működik miniben, a zenélő dobozokban is. Mégis érdekesebb látni, ahogy valaki játszik rajta. Egyébként Afrikából származik és hüvelyzongorának is nevezik (hüvely ujjal pengetik) és nagyon kellemes hangja van. Ezt a hangszert reformálta meg a 60-as években egy amerikai feltaláló, Patrick Hadley, aki megépítette belőle ha úgy tetszik a maxi verzióját, amely már minden ujjat enged érvényesülni az előadásban.
Erhu, kínai hegedű
A keleti népek zenei világának egyik roppant jellegzetes képviselője az erhu, mely felépítésében bármilyen egyszerűnek is tűnjön – csak két húrja van – mégis roppan sokféleképp szólaltatható meg. A hangjához tapad egy nagyadag melankólia, szomorkás hangulat. Az 1700-as évek óta tartják számon, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy jóval régebbi hangszerről van szó, és egyik pengetős társából eredeztetik. Különlegessége, hogy a vonó a két húr közé fűzve helyezkedik el.
Tekerőlant (hurdy gurdy)
Visszatérve Európába nézzük csak meg ezt az igen összetett hangszert, amit inkább nevezhetnénk „zeneszerszámnak” is. Tekerős hangszer csoportba tartozik, amelyekről -szégyenszemre – most hallok először. Jó ezeréves hangszerről van szó, amely kezdetben főleg az egyházi, később az úri körökben fordult elő, hogy aztán népszerűség hanyatlásnak indulva a parasztság körében találjon menedéket. Főként a mai francia tájegységről származik, de van egyedi, magyar verziója is. Igencsak „középkori” hangzásvilága van.
Okarina
Az okarina hangja nagyon jellegzetes hanggal bír. Zárt rendszerű fúvós hangszer, amely, ha úgy vesszük, szinte egyidős az emberi kultúrával, hisz 12 000 évvel ezelőttről is vannak emlékeink róla. Eredetét tekintve nem lehet egyetlen földrajzi egységre redukálni: az aztékok kultúráktól kezdve, az egyiptomi és indiai népeken át, egészen Kínáig terjed. Agyagból, fémből és fából is készült. Modern kori „divatba hozása” főként olasz és japán előadóművészekhez köthető.
Ku-csin (Guqin)
Visszatérve Ázsiába, egy ismét nagyon jellegzetes – keleties – hangú, pengetős hangszert ismerhetünk meg. Kínában alakult ki, közel 3000 évvel ezelőtt. Egzotikus misztikum is körbelengik illetve sok, régi történetben szerepel. A popkultúrában leginkább Zhang Yimou filmjéből, a Hős egyik jelenetéből ismerhetjük.
És neked van kedvenc, furcsa hangszered?
