Idén, 2020-ban 366 nap szerepel a naptárban, ahogy 4, 8, 12… éve. A szökőév – és szökőnap – bevezetése a naptári és csillagászati év összeegyeztetése miatt történt.
A csillagászati év hossza – vagyis a Föld keringési ideje a Nap körül – nagyjából 365,25 nap. Ez alapján könnyen belátható, hogy 4 év alatt ez a 0,25 nap kitesz egy napot. Ez a nap a szökőnap, február 24-e.
Már 325-ben a nikaiai zsinaton foglalkoztak ezzel a problémával, ahol megegyeztek a tavaszi napéjegyenlőség dátumáról (március 21.), de csak a 16. században (1582-ben) vezette be XIII. Gergely pápa a naptári és csillagászati év különbségének feloldását, hogy október 4-e után 15-e legyen. Ezt a rendeletet a legtöbb európai ország elfogadta. Magyarország már 1587-ben, Szerbia csak 1919-ben. A Gergely-naptár (gregorián-naptár) ma használatos formája tehát a februárban fellelhető különbség: a plusz egy nap. Habár ezt még Julius Caesar bevezette, nem foglalkozott az évszázadok alatt felmerülő problémával, hogy akár 10 nap különbség is lehet a csillagászati és naptári év között. A gregorián naptár ezért a következőt határozta meg: minden, néggyel és négyszázzal osztható év szökőév, kivéve, amit 100-zal is lehet osztani. Julius Caesar határozta meg, hogy február 24-e legyen a szökőnap (Mátyás napja, Mátyás-ugrásának szokás emlegetni), amelyet a gregorián-naptárban is alkalmaznak. Így csak 3000 évente tolódik el a szoláris év és a naptári év egymástól egy nappal, míg a Julián-naptárban 130 évente jelentkezik ez a gond.
Jól látható, hogy az ókori és középkori tudósok és fejedelmek próbálták megoldani az egyeztetést, amely több évezredes problémát oldott meg, így nekünk és sok-sok száz év múlva élő embereknek ezzel nem kell küszködnie. Reméljük a mai kor tudósai is olyan eredményeket érnek el, amelyek kihatnak az emberiség pozitív fejlődésére!
