Az XXI. század demokratizálta az információhoz való egyenlő hozzáférést a számítógépek és az internet elterjedésével, az utóbbi tíz év pedig az okos eszköz forradalmon keresztül mindenkinek becsempészett egy egész sor új lehetőséget a zsebébe. A fiatalok mára már otthonosan mozognak ebben az információ dús világban, bár ennek a negatív és pozitív hatásairól is megoszlanak a vélemények. De erről majd máskor.
Fontosabb viszont az, hogy még mindig a nyelv – a beszélt és írott nyelv – képezi az emberi kommunikáció alapját és ez még várhatóan így is marad jó pár évtizedig. Jogosan merül fel a kérdés: ahhoz, hogy a hétköznapjainkat zökkenőmentesen tudjuk élni, például a vajdasági Kishegyesen, milyen nyelveket érdemes elsajátítani mindenkinek és milyen nyelvek tanulására sarkalljuk a fiatalokat, gyerekeket?
Magyar
Az első és legfontosabb az anyanyelvünk, a magyar. Kiemelt fontossága abban mutatkozik meg, hogy a magyar az úgynevezett „kapunyelv”, melyen keresztül születésünktől kezdve felfogjuk, érzékeljük és feldolgozzuk a bennünket körbevevő valóságot.
Mégis, sokan nem beszéljük jól, nem ismerjük helyesírását és igazság szerint mindig zavart az a határon túli mentalitás, mellyel felmentjük magunkat a nyelvtanunk és a helyesírás szabályai alól.
Tudniillik mi „már száz éve el vagyunk választva a nemzet testétől, mégis megmaradtunk magyarnak”. Fenéket, kérem szépen!
A könyvtárunk tele van magyar nyelvű könyvekkel, vannak magyar nyelvű újságjaink, de a legfontosabb: ott, Kishegyesen mindig elértük a magyar tévéadókat is. Így is történhetett meg, hogy amikor a vasárnapi Disney blokkban (1993.december 12-én) a Kacsamesék sugárzását megszakították, – mert Antall József magyar miniszterelnök elhunyt – az pont ugyanolyan vakuemlék lett az én életemben is, mint bármely más magyarországi korombéli gyerek életében.
Tehát, először is a magyart kell elsajátítani, szókincset kell építeni, mert az összes többi nyelvet ezen keresztül leszünk képesek igazán megérteni.
A magyar nyelv világítótorony a többi nyelv óceánján hajózva.
Szerb
Általában szeretjük átugrani ezt a nyilvánvaló választást, mert hát magyarok vagyunk, aztán mire megyünk a szerbbel? Így Szerbiában mondjuk elég sokra, lévén nem hátrány, ha el tudjuk olvasni mi van a villanyszámlára írva, vagy éppen képesek vagyunk kisilabizálni egy hagyatéki végzést.
És akkor nem is szóltunk a legalapvetőbb dolgokról, mint hogy segítséget tudjunk kérni, vagy hogy megértsük és megértessük magunkat egy ügyintézővel, ha éppen nincs elérhető közelségben egy tolmács sem. A környezetnyelv elsajátítása létszükséglet és minél korábban el kell kezdeni, hogy készség szinten rögzüljön.
A kishegyesi magyarokban eleve mindig volt félsz, mert a helyi szerb nyelvoktatás csak nagyon alapszinten készített fel bennünket a való életben történő használatra. Aztán középiskolás korban szembesül vele először a fiatal, hogy rajta kívül mindenki jobban beszéli a szerb nyelvet, ettől pedig még gátlásosabb lesz és azért se hajlandó sem tanulni, sem pedig beszélni.
Pedig éppen ez a legnagyobb tévedés: mert anélkül, hogy elkezdeni gagyogni és nem félne attól, hogy hibázik, soha nem fog sem nyelvet, sem mást megtanulni.
A szerb, mint szláv nyelv pedig megnyitja szinte az összes többi szláv nyelv felé az utat, hogy csak a legközelebbi testvérnyelveket említsük, mint a horvát vagy szlovén, vagy éppen az utóbbi időben ismét fontossá váló oroszt.
De sokkal könnyebbé teheti a cseh, szlovák, vagy a lengyel nyelv koncepciójának megértését is. Vagyis a szerb, amolyan svájci bicskaként is funkcionálhat, a cirill írásmód megtanulása pedig segít elvonatkoztatni a latin ábécé röghöz kötöttségétől és új értelmi keretet ad más nyelvek és írásmódok dekódolásának.
Segítségével könnyebben megérthetőek más, nem lati alapú írásmódok és pl. az orosz nyelvtanulás során hatalmas pluszt adnak, de már egy bolgár tengerparti nyaralás során is hasznos lehet.
Angol
Sokáig volt egy tradicionálisnak nevezhető felfogás – Kishegyesen is -, miszerint a nyelvek közül a német prioritást élvez a többi felett. Ennek legfőbb oka, hogy a Jugoszláv érában, amikor a vasfüggöny országainak állampolgárai ne mehettek nyugatra, addig a mi országunk lakói igen. És mentek is, pár évre, főleg Ausztriába és Németországba, hogy egyrészt világot lássanak, másrészt gyűjtsenek egy kis pénzt, amiből könnyebben tudtak egzisztenciát teremteni otthon.
Mondjuk egy új ház építéséhez vagy egy meglévő berendezéséhez is jól jött némi német márka. Ám a világ azóta nagyot fordult és azt kell mondanunk, hogy aki nem neveli tudatosan vendégmunkásnak a gyerekét, az inkább az angolt fogja favorizálni a német a felett.
Humbug? Dehogy kérem!
A XX. század termelő-szerelő gyárait vidékünkön is felváltják a XXI. század szoftver és szolgáltató ipara és ha ebben a szektorban kívánnak a fiatalok elhelyezkedni, akkor az angol lesz a legjobb barátjuk. Egyrészt olyan mértékben lett világnyelv, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Másrészt bárhová is vetődjünk ez az egyetlen olyan nyelv, amelyet jó eséllyel minden tizedik ember képes megérteni Bangladestől kezdve Brazíliáig.
És ha már India, akkor ők talán a legjobb példa rá, hogy hogyan vállnak világvezetőkké Kína után. Igen rengetegen vannak, de ez elmondható sok más nemzetről is, viszont ők – az angol gyarmati lét örökségeként – alapjáraton beszélnek angolul. Igaz, aki hallott már indiai angol akcentust, az tudja, hogy elég mulatságos a kiejtésük, de értik és beszélik a nyelvet.
Mára a legtöbb technológiai cégnek van kiszervezett ügyfélszolgálatos csapata Indiában. De nem csak keleten lehet hasznos az angol, hisz rengeteg lengyel, szlovák, román vagy éppen magyar ügyféltámogató központ is van a kontinensen, ahol az angol a kommunikáció elsődleges nyelve.
Ha az informatikai szektorba vágyunk -, mint egyre inkább mindenki -, akkor azonnal rájövünk, hogy minden programozási nyelv angol alapú. Minden kifejezés, szintaxis, függvény, metódus és parancs az angolból vett vezényszavakra van hangolva.
A programozást tanító tankönyvek, segítő videók, sőt még a nyelvek vagy módszerek dokumentációja is angol nyelven íródnak. De továbbmegyek, az angol olyan szinten használt nyelv, amely rengeteg olyan diszciplína és kompetencia elsajátításához nyitja meg a kaput, mely egyébként elérhetetlen lenne.
Teszem egy kishegyesi asztalos csodálja a koreai és japán szög és ragasztó nélküli faillesztési technikákat. Jó eséllyel talál egy csomó eredetiből angolra fordított szakkönyvet és videót erről a témáról így maga is elsajátíthat olyan tudást, melyre korábban esélye sem lett volna.
Német, Orosz, Kínai
A futottak még kategóriába sorolandók, a jelenleg nagy gazdasági hatalommal és potenciállal rendelkező országok nyelvei.
A német hasznosságát már az előző bekezdés elején taglaltuk, míg az orosz és a kínai a külföldi befektetők miatt lehet hasznos.
Ha az üzleti életben mozgunk nem árt, ha beszéljük a partnere nyelvét, sőt bármely cégben hirtelen fontos és jól megfizetett munkatárssá válhatunk, ha képesek vagyunk tolmácsként is funkcionálni egy-egy tárgyalás során.
A legismertebb helyi példa egy olyan kishegyesi lakos, aki többek között az olasz nyelvtudását kamatoztatta, mikor közvetítővé vált a helyi szövetkezet új, olasz tulajdonosa és a helyiek között.
Végezetül
A nyelvtudás hatalom, a nyelvtudás útlevél, a nyelvtudás híd és kézfogás, a nyelvtudás közelebb visz másokhoz. A nyelvtudás megértés és megértettség.
