Főoldal TollforgatókFilmajánló Candyman / Kampókéz (1992)

Candyman / Kampókéz (1992)

írta: Szabó Árpád
0 hozzászólás 692 megtekintés

Tizenkét évesen láttam először az egyedi történeteivel házaló Clive Barker novellájából készült Candyman – magyarul Kampókéz – cím filmet. Már akkor felfigyeltem e horror-klasszikus nyomasztó atmoszférájára. A főcímben Philip Glass komor orgonajátékára a késő őszi (vagy téli) Chicago egyhangú autóútjaival teleszőtt felülnézetes városképe fölött pásztázó kamera balsejtelmet sugároz.

A nyitójelenet a felülnézetes kamerakezelése technológiai szempontból is forradalmi volt a maga korában, hisz ekkor még nem léteztek olcsó drónok, hanem a helyszín felett egy hosszú drótkötélpályán mozgott a kamera. A Skycam rendszer első nagy sikerének is tekinthető a Candyman főcíme.

A korszak kedvelt trancsírozós filmjeinek hagyományaitól meredeken eltérő Candyman ma sem divatjamúlt, sőt titka talán pont ez. Nem hagyja magát beskatulyázni a horror műfajába, hanem kikacsint az elgondolkodtató pszichothrillerek felé.

A Candyman története

A főhősnő, Helen és barátnője Bernadett doktori disszertációjukra készülnek, melyben a városi ember és a városi legendák viszonyát igyekeznek feltárni. Helen férjének, az egyetem egyik professzorának szakterülete ugyancsak az urbanizált lakosság mítoszrendszere.

Érdekes adalék, hogy a film Chicago hírhedt bűnnegyedében, a Cabrini Green-ben játszódik, amely egy zátonyra futott ingatlanprojekt volt. A negyedet a 60-as években kezdték építeni, ahová főleg alacsony keresetű, zömében színes bőrű családok költöztek. A helyi gazdaság átalakulásával (gyárak bezárása, elköltözése) felszínre kerültek a szociális problémák is, melyek végül oda vezettek, hogy egész lakóépületeket, helyi bandák tartottak az ellenőrzésük alatt, miközben a vandalizmus olyan mértékeket öltött, amely befolyásolta az alapvető közműszolgáltatások elérhetőségét is. A szervezetbűnözés következtében maguk a rendfenntartó szervek is széles ívben kerülték a környéket, így tulajdonképpen háborús zónává vállt.

Alapanyagul a chicago-i gettó egyik 1800-as évekbe is visszanyúló rémalakjáról, a Kampókézről kezdenek információkat gyűjteni, akinek legendája mind a mai napig élénken él a színes bőrű lakosság között. Sőt, aktuális gyilkosságokat és rémtetteket is tulajdonítanak neki. A nyomozás érdekében Helen belép a panelházak sokaságából álló chicago-i gettóba. Itt már kézzelfogható bizonyítékokat is találnak a Kampókéz alteregójának létezésére. Egy alkalommal meg is támadják, sőt egy kampó tompa végével erőteljesen fejbe is vágják. Később sikerül azonosítani az elkövetőt, akit le is sittelnek, mi több a Kampókéznek titulált gyilkosságokkal is összefüggésbe hozzák. Miután Helen felépülése után ismét disszertációjára összepontosít. Ekkor jelenik meg neki az igazi Kampókéz és a befolyása alá keríti , hogy aztán egyik gyilkosság kövesse a másikat a legenda feltámasztásért, vagy inkább újjászületéséért. Közben a nő elméje lassan megbomlik, többször elveszti az eszméletét, majd általában véres hentelések helyszínén tér magához…

A Candyman kiválóan vegyíti a horror elemeket a nyomasztó miliővel és a chicagói szegénynegyed mondavilágába belegabalyodó fehér nő megtébolyodásával. Hogy a Kampókéz valós személy-e vagy pedig a babonák és félelmek által táplált képzelt létforma, akit néha megszemélyesít valaki, nem tudni. Ám a Kampókéz utolsó üzenete elgondolkodtató. A film csupán sugallja, hogy a legendák saját maguknak vájják ki az utat és idővel önjáróvá is válhatnak, bizonygatva saját létezésüket.

A Candyman tézise, hogy az egyetemes gonoszra – akitől rettegni és félni kell – feltétlen szükség van. Esetünkben a nyomorkultúra monumentális büntetőfigurája, akinek létezésével – vagy életben tartásával – dimenziót nyernek a morális síkok a szegénynegyed hétköznapjaiban. Másrészt az igazság és bosszúállás jelképeként is felfogható a Kampókéz – ha eredeti történetét vesszük. A film végén megjelenő gyászmenet és a kampó „odaadományozásának” aktusa a Kampókéz legenda kiterjesztésének vagy talán átruházásának metaforája. Innentől már nem csak a szegény feketék rettegik a Kampókezet, hanem a tehetős fehérek is….

Cím: Candyman
Rendező: Bernard Rose
Forgatókönyvíró: Clive Barker, Bernard Rose
Színész: Virginia Madsen, Xander Berkeley, Tony Todd 
Megjelenés: 1993.05.10.
Időtartam: 99 perc
Műfaj: Horror, Thriller, Dráma
MPAA-besorolás: R
Hivatalos URL: http://www.imdb.com/title/tt0103919/
0 hozzászólás
0

Még ez is érdekelheti

Mondja el véleményét