A Fahrenheit 451 Guy Montag könyvégető történetét regéli el egy furcsa dísztópiában, ahol az ember zöme írástudatlan és minden fellelhető könyvet, mint az emberi szenvedés egyetemes képviselőjét máglyára vetnek. A Ray Bradbury művéből 1966-ban François Truffaut rendezésében készült mára már kultsztátuszba emelkedett TV-film hathatósan reflektál saját korára, mikor a TV készülékek és azok műsorai rohamtempóban költöztek be a családok nappalijába.
A Fahrenheit 451 története
Egy meg nem határozott országban meg nem határozott városában járunk, valahol a jövőben. A háztetők gerincén TV-antennák erdeje kapaszkodik a magas ég felé. Minden háztatásban ott a nagy lapos tv (lám mennyire látnoki a film ebben a tekintetben), mely előtt az írástudatlan hétköznapi ember éli egyhangú életét, melyekből a kormány a könyvekkel együtt száműzte az érzelmi viharokat is. Sajátságos módon azzal érvel a filmbéli hatalom, hogy a könyvek és történeteik teszik szomorúvá, szorongóvá az embereket.
Guy Montag (Oskar Werner) kivételesnek mondható, hisz munkaköréhez tartozik az olvasás tudása, de csak azért, hogy felmérhesse mennyire veszélyes egy-egy könyv, amit valamely rendszeridegen, felforgató polgárnál találnak a házkutatások során. Bár szinte teljesen mindegy is a tartalma, mert az összes könyvnek egy a sorsa: a tűzoltók tűzemberek (az angol fireman szóból) egytől-egyig elégetik mindent. Linda – Montag felesége – háziasszonyként otthon, a képernyő előtt tengeti szenvtelen életét, miközben egy interaktív soha véget nem érő telenovellát néz és különböző gyógyszerekkel tömi magát. Láthatóan sivár érzelmi életében a valóság nem játszik túl nagy szerepet, ennek hatására el is hidegültek egymástól a férjével. Montag közben éppen előléptetés elé néz, mint megingathatatlan hitű tűzoltó, aki leginkább a könyvek felkutatásában jeleskedik.
„Fahrenheit 451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég…”
Guy Montag
Egy nap viszont Montag összeismerkedik a fiatal, inspiratív Clarisse-el (akit ironikus módon ugyanaz a színésznő, a Doktor Zsivágó-ból is ismert, Julie Christie játszik. Beszélgetésük során a lány több a könyvégetéssel kapcsolatos kérdést is feltesz a tűzoltónak, pl. hogy még soha nem fordult meg a fejében, hogy elolvasson egy könyvet? E beszélgetés és a felesége öngyilkossági kísérletének hatására Montag egyik éjszaka titokban olvasni kezdi az egyik hazacsempészet könyvet, mely hatására lassan ébredezni kezdenek érzelmei. Ezzel természetesen nagy bajt hoz magára, de már tudja, hogy nincs visszaút. Könyvégetés éget könyvégetést, Montag kapcsolata pedig egyre bonylódni látszik Clarisse-el, akiről kiderül hogy azon rebellis lázadók közé tartozik, akik könyveket rejtegetnek és olvasnak! Végül választásra kényszerül: engedelmeskedik kora parancsának és szellemiségének vagy fellázad ellene?
A Fahrenheit 451 gondolatisága
Habár a Fahrenheit 451 az alapjául szolgáló Bradbury regényből meríti alapötletét mégis sikerül aktualizálni annak mondanivalóját az 1966-os valósághoz. A különböző disztópikus rendszerekben és társadalmakban az emberi érzelmek felelősségre vonása és valamilyen módon történő korlátozása / betiltása klasszikus és visszatérő elem. A belőle készült adaptációban, a 2001-es Equilibrium-ban (Christian Bale) kémiai szerekkel nyomják el az érzelmeket, és főhőse ugyancsak egy, a művészetek termékeit (festmények, könyvek, stb.) irtó egység tagjaként fordul szembe a rendszerrel. Hasonló motívum jelenik meg a nem túl jól sikerült 2015-ös Equals-ban is, illetve több diktatórikus disztópiát bemutató mű társadalmában sem előnyös igazán „érezni”. Más disztópiákban a gondolatok szabadságának korlátozásának motívuma jelenik meg.
Érdekes látni, hogy a TV előretörésének idejében, 1966-ban miként vélekedtek róla, visszatekintve részben helyesen az alkotók. Az új technológiák, – melyek kihatással vannak érzelmeinkre és gondolkodásunkra- otthonainkba költöztetésével kapcsolatban mindig felmerül ez a futurista félelem. A Fahrenheit 451 soha nem múló aktualitását manapság éppen az internet és a közösségi hálók előretörése adja. Ma már egyértelműen tudjuk, hogy a közösségi média véleménybuborékba zár bennünket, mely gátolja az új ideák áramlását és bezárja felhasználóit. Az amerikai elnökválasztásokra tett befolyásolása pedig egyértelműen rámutat káros jellegére, de nem kell messzire menni, a gyűlöletkeltés és félretájékoztatás kitűnő eszközeként is ráismerhetünk.
Egy másik szálon minden elnyomó, az állampolgárokon vérén élő disztópia jelenbeli, szomorú leképeződése az észak-koreai diktatúra, mely különös figyelmet fordít a dezinformációra és a lakosság gondolatainak teljes körű manipulálására. A lojális, agy mosott emberek pedig a legrosszabb énjüket hozzák, mikor a másikat lesve feljelentik.
Megjegyzés
2018 tavaszán kerül bemutatásra azonos címmel az eredeti mű újkori adaptációja az HBO gondozásában, Michael B. Jordan főszereplésével. Érdekesen várom, miként aktualizálják az eredeti történetet a ma világára. Egyelőre nem sokat tudni még róla.
[penci_review]
Cím: 451° Fahrenheit
Rendező: François Truffaut
Forgatókönyvíró: François Truffaut, Jean-Louis Richard, Ray Bradbury
Színész: Julie Christie, Oskar Werner, Cyril Cusack
Megjelenés: 1966.09.16.
Időtartam: 112 perc
Műfaj: dráma, sci-fi, disztópia
MPAA-besorolás: Not rated
Hivatalos URL: http://www.imdb.com/title/tt0060390
