Az Equilibrium egy méltánytalanul hanyagolt disztópikus akció dráma az évezred elejéről, melyet olyan nagy elődök gondolatiságából gyúrtak össze, mint az 1984 és a Fahrenheit 451. Ha szigorúak akarunk lenni, akkor inkább a Fahrenheit 451 feltupírozott, kiizmosított verziójával van dolgunk, ami furcsa mód, még akár Ray Bradboury regényének folytatása is lehetne, hisz a könyv végén atombombák pusztítják el a várost, ahonnan a főhős a Könyvemberek közé emigrált.
Az Equilibrium mellőzöttsége azért is szomorú, mert egyrészt egy végig feszes, izgalmas akciófilmet kapunk némi moralizálással. Ezen felül jó betekintést nyújt az olyan rezsimek működési mechanizmusába, amelyre jelenlegi például Észak-Korea szolgál. Kísérteties a hasonlóság.
Az Equilibrium története
A harmadik világháború lezárása után a túlélők egy csoportja egy új rezsimet épít, amely Libria falakkal körbe vett városállamaként ölt testet. Már bevezető képsorok narrációjában is megfogalmazódik a disztópia gondolatisága és vezérelve. Minden háború és viszály az emberi természetnek köszönhető és egy mód van rá csak, hogy ne ismétlődhessen meg újra: ki kell iktatni a probléma forrását, vagyis az emberi érzelmeket.
„Mivel szegény vagyok, álmom van csupán,
William Butler Yeats
Álmaim lábad elé terítem
Finoman lépj, álmaimon gázolsz.”
A Prózium nevű szert naponta adagolják fecskendőpisztolyaikból a libriai lakosok, miközben a zöldterületeket nélkülöző város minden pontján óriáskivetítőkön mennek végtelenítve az Atya tanai, folyamatos agymosásként elhitetve a polgárokkal, hogy milyen szerencsések. A rezsim működését ebben az esetben is egymás feljelentgetése teszi teljesé, vadásszák az érzésbűnözőket, akik mondjuk nem szedik a gyógyszerük és hatóság azonnal elfogja őket, majd az Igazságügyi Palotába kerülnek „feldolgozás alá”. Nemes egyszerűséggel élve elégetik őket.
Libria két fronton is elnyomó hadjáratot folytat: tűzzel vassal pisztollyal irtják az olyan fennmaradt műalkotásokat, amelyekkel kapcsolatba kerülve az állampolgárok esetleg érzékbűnöket követhetnének el. A nyitóképsorokban pl. a Mona Lisa elrejtett eredetijét égetik el. Másrészt a városon kívül eső területen, az Alantban végeznek „tisztogatásokat”, hogy elpusztítsák az Ellenállást.
Libria hatóságának krémjét, legfelső szintjét a Tetragramaton Papok jelentik. Ezek a „pisztoly katára” (különleges pisztolyos harci stílus) kiképzett gyilkológépek a rendszer leghathatósabb fegyverei. Egyik közülük főhősünk, a megingathatatlan lojalitású John Preston (Christian Bale), akinek egy nap saját partnerét, az érzékbűnön kapott Partridget (Sean Bean) kell kivégeznie.
…a JHVH az úgynevezett tetragrammaton (görögül τετραγράμματον – (a) négy betű), a négybetűs héber Istennév, Izrael Istenének az Ószövetségben található neve. Tradicionális kiejtése Adonáj (Úr, Uram), vagy ha-Sém (a Név), melyeket Örökkévaló vagy Mindenható formában fordítanak…
forrás: Wikipédia
Az Equilibrium fő témája Preston lassú érzelmi ébredése, a rezsim eszközeinek, sőt céljának megkérdőjelezése. Az események eszkalálódásával pedig olyan messzire megy, ahonnan már nincs visszaút, maga is érzésbűnözővé válik és kétségbeesetten igyekszik megérteni azokat az érzéseket, melyek kiirtására felesküdött.
Az Equilibrium motívumai és szimbolizmusa
Nem mehetünk el amellett, hogy a film amennyire nyomasztóan ábrázolja a disztópikus társadalom rendszerét, annyira erős asszociációkat idéz elő.
Az érzelmek és a szenvedés motívuma
Az Equilibrium rezsimének fő tézise az emberi érzelmekben lakozó veszély. Lekicsinyli a pozitív érzések szerepét, és démonizálja az öröm mellett természetes módon megkerülhetetlen bánatot, irigységet, depressziót és úgy egyáltalán a vágyakat. Persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egy vágyak és érzelmek nélküli társadalom hogyan képes a fajfenntartásra?
A diktatúra díszletei és a rezsim eszközei
A libriai diktatúra egyik legnyugtalanítóbb szimbóluma a város zászlaja, amely kísértetiesen emlékeztet a hitleri Németország szvasztikájára. A komor, csupa beton és kő város is egyaránt roppant sivár képet mutat, akárcsak a nagy tereken tömött sorokban ülő emberek hada, akik a kivetítőn az Atya szavait hallgatják és vastapssal helyeslik a hallottakat. Erről pedig Kim DzsongUn és az észak-koreai rezsim ugrik be először. Az utcákon fekete bőrkabátos, arctalan őrök védik a diktatúra elveit, folyamatos megfigyelés alatt tartva a lakosságot és a legkisebb gyanús jelre ugranak, elragadják a rendszeridegen elemeket.
Az észak-koreai diktatúrára (és más, a második világháború utáni Magyarországra is) oly jellemző besúgás, egymás feljelentgetése teszi fel a koronát. Főleg mikor Prestont a családon belül saját gyerekei is kérdőre vonják. Az érzelmek nélküli Libriában nem számít a családi kötelék sem, ha érzésbűnön kapnak valakit!
A tűz egy másik olyan visszatérő elem, amelyet kétségtelenül a Fahrenheit 451-ből merítettek. Kizárólagos szerepe a visszavonhatatlan pusztítás, vagy ha úgy tetszik a purgatóriumi tisztító tűz. Tűzzel pusztítják el a könyveket, festményeket, és a többi művészeti relikviát. Ugyancsak hangsúlyos az Igazságügyi Palota égető kemencéje, ahol az érzésbűnön kapott polgárokat hamvasztják el élve. Némi áthallást kétségtelenül érezhetünk pl. a náci haláltáborok kemencéivel is.
A személyi kultusz
Az Equilibrium diktatúrájának kezdete és vége is az alapító, az Atya, akiknek tanításai az utcák kivetítőin zsonganak, sőt a családok nappalijának képernyőjét is Ő uralja, tölti meg. A személyi kultusz jellegében remekül reflektál a mai Észak-Koreára, ám -sajnos-, több, más történelmi példát is ismerünk.
Az Atya érinthetetlensége és visszavonultsága, sőt korábbi, eltitkolt halála mindenhatóvá emeli. Éveken keresztül ugyanaz az arc, ugyanazt a kegyetlen ideát plántálja az agymosott emberek szívébe.
A rendszer kutyájának lázadása
Preston, a végsőkig lojális Tetragrammaton pap tökéletes mása a Fahrenheit 451 Montag-jának. A rendszer fenntartásáért és gördülékenységéért felel. A rezsim közvetlen végrehajtó szerveként gyilkolja halomra az Ellenállás tagjait és küldi máglyára az összes festményt, verses kötetet, gramofon lemezt. Ám hiba csúszik a gépezetbe és érezni kezd. Ezzel együtt jár az általa elkövetett szörnyűségek felismerésének képessége. Számára az érzés igazi szenvedést és kétségbeesést hoz, de éppen emiatt vállal végül kulcsszerepet a rezsim összedöntésében.
Az Equilibrium látványvilága
Habár a szürke sivárság és a tompított színek nem sok lehetőséget hagytak a túl egyedi képi világ megalkotására, azért van pár gyönyörű jelenet is az Equilibriumban. Nagyon jó jelenet a film elején, mikor Preston és partnere kiszáll a kocsiból. Meglepően hatásos . Az akció jelentek kiválóan koreografáltak, Christian Bale iszonyatos profizmussal mozog, hihető az általa reprezentál, gépies „pisztoly kata”.
A korabeli CGI viszont elég szörnyű, de szerencsére csak ritkán találkozunk vele, így nem hagy túl rossz ízt a szánkban.
Az Equilibrium hangzásvilága
Nem sokat lehet róla elmondani, végig sötét tónusok dominálnak a Klaus Badelt által komponált zenei világban. Ettől függetlenül találóan dinamikus, néha heroikus dallamok csendülnek fel, bár egyik sem annyira jellegzetes, hogy egyből a film ugorjon be róla.
Színészi játék
Kétségtelenül Christian Bale viszi a hátán az egész filmet, bár túl sok sziporkázásra nincs lehetősége, hisz a film témája szerint egy érzelem mentes társadalom végrehajtóját alakítja. Ettől függetlenül az érzelmi ébredése meghatározó, szépen körvonalazott. Érdemes megjegyezni, hogy Bale előtte is sok szerepet játszott már, legismertebb addigi alakítása talán az American Psycho volt, ám az Equilibrium után jött jó pár főszerep pl. a Gépész, a Tökéletes trükk, vagy éppen a Batman Begins.
Végszó
Az Equilibrium végig szórakoztató, feszített tempót diktál és igyekszik komolyan venni magát és elgondolkodtató, súlyos témáját, mely rengeteg motívummal utalgat az emberiség által és ellen elkövetett történelmi bűnökre. Így az Equilibrium gondolatisága is sokkal mélyebbnek hat, mint azt elsőre a felületes néző érzi. A film végső válasza ugyanakkor nem tud teljesen pozitív benyomást hagyni, a rendszer megdöntése erőszakkal, viszállyal, gyilkosságokkal fog megtörténni, melyek tükrében a film alaptémája – az emberi érzelmek kiirtása – furcsa kontrasztként van jelen.
Egyébként egy jól kidolgozott történettel, tágabb világgal remek sorozat alapanyag is lehetne.
[penci_review]
Cím: Equilibrium
Rendező: Kurt Wimmer
Forgatókönyvíró: Kurt Wimmer
Színész: Christian Bale, Dominic Purcell, Sean Bean
Megjelenés: 2002.12.06.
Időtartam: 107 perc
Műfaj: Akció, Dráma
MPAA-besorolás: R
Hivatalos URL: https://www.imdb.com/title/tt0238380
