Mérhetetlenül idegesít az okostévém YouTube alkalmazása. Minden videó megtekintése előtt reklámot dob fel. A járvány alatt egy párhuzamos valóságot hoztak létre ezek klipek. Onnan lehetett tudni, hogy vége a válságnak, hogy Győrfi Pál aggodalmas tekintetét és bariton hangját felváltotta Péterfy Bori vidám ugrándozása a 4-6-os villamoson.
Két hete még éppen tetőpontról volt szó a hírekben. Most kell majd nagyon vigyázni! Aztán hirtelen elkezdték a korlátozásokat feloldani, vidéki városokban már helyreállni látszott az élet, kicsivel később pedig, itt Budapesten is kinyitottak az éttermek, kávézók. Ezt személyesen is megtapasztaltam, mikor az elmúlt három hónap esti madárcsicsergését felváltotta a magukat értelmiséginek mondó, negyvenes éveikben járó, részeg nők káromkodásai és kappanhangú tinik vihogása az ablakom alatti belső udvar jazz kávézójából.
Nem ezt vártuk. Mármint félreértés ne essen, mindazonáltal, hogy az utóbbi évek egyik legkellemesebb, legnyugodtabb időszakát tudhatom magam mögött, én is vártam, hogy végre minden újra visszatérjen a régi kerékvágásba. Csak hát március elején még nagyon nem ezt mondta senki. A forgatókönyvek szerint bőven belecsúszott volna a nyárba a betegség lecsengése, május végi, június elejei tetőponttal. Ehhez képest tényleg tetőpontot kiáltották, majd feloldották a korlátozásokat, sőt, a határokat is megnyitották.
De kérem, ha ez a tetőpont, akkor még nem kellene ugyanennyi időnek eltelnie, hogy elérjük a járvány előtti állapotot? Nyilván erre sok válasz és érvelés létezik. Ezek közül talán a legfontosabb: a gazdaság nem állhat, mert már így is olyan károkat szenvedett, amelyeknek hosszú évekig ihatjuk a levét. Csak az EU-ban, akkora pénzügyi mentőcsomagot kellett összelapátolni – ez ugye valójában hitel –, amit majd valamikor 2025 környékére tudunk nullára kihozni.
Sokan teszik fel a kérdést, hogy voltaképp itt most mi történt? Mi volt az, amit az elmúlt negyedévben megtapasztaltunk? Nehéz eldönteni, hogy a védekezés sikerült-e túl jól, vagy a veszélyt becsültük-e túl? Egyes kimutatások szerint kevesebben vesztették életüket a COVID járvány során, mint egy átlagos, téli influenza járványban. Az pedig biztos, hogy a politika zászlójára tűzte a járványt: vagy azért mert jól, vagy azért mert rosszul sikerült kezelni.
Tetőpont? Nem értem.
